Az egyiptomi nagykövetség telefonszáma: 3810475
Vizumkérőlap
Pénzváltó
| |
Az Abassiya téren
sikerült leszállnunk, itt még kérdezgetnünk kellett, hogy merre van a
buszállomás. Végül egy taxis 2 fontért elvitt a kb. 1,5 km-re lévő helyre. Itt
találkoztunk a repülőgépen, ill. Ferihegyen már látott emberekkel: egy
magyar lánnyal, meg egy finn sráccal, ők egymástól függetlenül, taxival érkeztek
a helyszínre (ez 25-30 fontba került nekik).
Mint kiderült az első busz 7.30-kor megy majd Sharm
el Sheikbe, a 6-kor nyitó pénztárban meg is vettük a jegyeket (50 font).
Persze kib...tak velünk, mert az utolsó sorba szólt a jegy, ahol a lábtér - a
középső helyet kivéve - a szokásosnál kb. 10 cm-rel kisebb, és ez 186 cm-es
testmagassággal kicsit kellemetlen, úgyhogy a kb. 7,5 órás úton nem
sokat sikerült aludni. Ebben nagy szerepe volt a fejem fölött helyi
slágereket ontó hangszórónak is, amelyen később a TV-ben vetített bugyuta film
hangja volt hallható. Az, hogy a buszok a kétszer egysávos út közepén
mennek, és csak akkor haladnak saját sávjukban, amikor jön szembe
valaki, vagy az hogy sötétben csak villogtatni szeretnek, de világítani
nem, ne zavarjon senkit, az arabok - gumipapucsban is - elég jól
vezetnek.
Sharm El Sheikből újabb busszal tovább mentünk Dahabba,
újabb szuper film a TV-ben. 16 óra körül érkeztünk meg, a taxisok már
vártak. Irány a beduin village, a taxis a saját kempingjébe vitt. Ez
közvetlenül a vízparton volt, nádkunyhó és falazott szobák 5 font/fő, közös
zuhanyzó, stb. Innen tovább mentünk valami jobbat keresni. A
legegyszerűbbtől az egészen jóig tényleg minden van. Végül is megunva a
válogatást 10 font/2 főért egy közepes helyet találtunk: 2 nagy ágy 1 koszos
pokróccal, saját fürdőszoba (igaz, hogy meleg víz nem volt), csendes helyen,
tégla épületben. Az első éjszaka sikerült 16 órát aludnom (du. 7-től de.
11-ig).
Dahabban a napjainkat napközben a különböző helyeken
(canyon, eel garden, blue hole, stb.) búvárkodással (felszínen uszkálás, ill.
szabadtüdős és néhány palackos merülés) töltöttük, amit tudtunk (neoprén
ruha, maszk, uszony, stb.) vittünk magunkkal. A látvány - főképpen a reef
külső részén - csodálatos. A kihűlés ellen - bár a víz 20-22 fokos volt - az
úszósapka is sokat véd, de a neoprén csuklya az igazi megoldás, főleg ha
egyfolytában 2-3 órát is a vízben szeretne tölteni az ember. A környék
látnivalóit már 3 éve megejtettük. A hegyek nagyon szépek.
Az 5 ből 4 napon komoly szél fújt, nyomatták is rendesen a
főleg német szörfösök. Dahab Cityben - a Hiltonon belül is - több szörfcenter is
van, elég drága bérelni, az árakra sajnos nem emlékszem. Sima vizen is
lehet száguldozni, illetve trükközni, kijjebb menve azonban ott vannak a
hullámok is. A Hilton nem tudom mennyibe kerülhet, de ott szemetet nem lehetett
látni, élénkzöld fű volt, meg minden ami kell. A területet határoló utcára
kinézve azonban a szokásos látvány
fogadott.
Az estéket a parti éttermekben töltöttük (itt
pl. pizza már 10 fontért kapható), ill. alkudoztunk a boltokban, egy-két arabot
nekünk is sikerült kikészítenünk. 1. szabály: Mindig az a legdrágább, amit te
választasz. 2. szabály: épp most engednek az árból, mert este van, mert reggel,
mert fiú vagy, vagy lány. Ha azt mondanád, hogy az USA-ból jöttél, biztos
minimum 1,5-szeres árat mondanának induló árnak. Egy biztos, a végletekig kell
unott pofával alkudozni, akkor jársz a legjobban.
Egyébként több magyarral is találkoztunk a helyi egy-két magyar
érdekeltségű búvárbázison lévőkön kívül is.
Sharm El Sheikből Hurghadaba 18.30-kor induló
gyors kompot céloztuk meg, amelyet sikerült is elérnünk, de ajánlom mindenkinek,
hogy ne nagyon számítsa ki az időt percre, mert érhetik meglepetések. A
komp másfél óra alatt ér át (itt már nyugati filmet vetítenek), 44 USD. A
kikötőből a buszállomás kicsit messze van, a taxi a legcélszerűbb megoldás
addig. 22.30-kor megy Luxorba busz, addig üldögéltünk és beszélgetünk a szintén
a buszra váró új-zélandi és török-német fiatalokkal.
Luxorba hajnali 2-3 körül értünk, a Nefertiti szállót
néztük ki előzetesen, a buszmegállóban persze ott volt az emberük, a szálló
kb. 200 m-re van a buszállomástól. 15 font/2 fő saját fürdőszobával, tiszta
ágyneművel. Jó választás. Aznap Luxor és Karnak Templom, Karnakból
visszafelé lovaskocsikázás a Corniche-on. Másnap Nyugati part, a
Níluson a public ferry-vel mentünk át 2 fontért oda-vissza. A túlparton biciklit
béreltünk 6 fontért. A bicikli télen jó választás, nyáron nem
ajánlott, mert az út a Hatsepszut templomtól a Királyok völgyéig kismértékben
emelkedik, a váltó nélküli bringákkal kicsit erőlködni kell. Persze
visszafelé lehet gurulni. Luxorban nagyon finom a kifli és a lepény, grill
csirkét is lehet venni 15 fontért (nagyon megéri). Esténként a bazársoron
érdemes sétálni.
A 21.15-ös vonattal, 2. osztályon mentünk Kairóba. A vonat
sokkal kényelmesebb, mint a busz, az ülésekben szinte feküdni lehet, óriási hely
a lábnál, olcsóbb is, mint a busz. Aludt is az egész vagon.
Hajnalban értünk Kairóba, előzetesen a Suisse Hotelt
néztük ki. Eljutottunk a címre, a Tahrir tér közelében lévő Mohamed Bey
Bassiouni 26-ba, mint kiderül itt 3 különböző szállásadóból lehet választani. A
legolcsóbb a tetőteraszon lévő Dahab hotel (20 font/2 fő), a többiben
(Suisse és egy másik) 30-40 fontért kínáltak szobát. Az épület jó környéken van,
a tetőterasz hangulatos, 50 m-re pékség, a Midan Tahrir kb. 500 m. Az
akkori rekordhidegben a külső zuhanyzó kicsit kellemetlen volt. Még aznap
Egyiptomi Múzeum, másnap Szakkara. Szakkarába Helwan-ig metróval, onnan
mikrobusszal, 3 átszállással mentünk. Kicsit időigényes volt, de
olcsó. Mivel a délelőttöt elszarakodtuk, már nem jut idő a gizai
piramisokra, El Giza felé mikrobusszal, majd busszal hazamegyünk. Este a Nílus
parton és az egyik hídon nézegelődtünk.
Másnap gizai piramisok, mire odaértünk, zuhogott
az eső. Kényszerpihenőt tartottunk egy épülő bevásárlóközpontban, közben egy
arab gyerek arról próbált meggyőzni, hogy a rossz idő miatt a hivatalos
bejáratok zárva vannak, ezért menjünk vele lovagolni, ill. tevegelni. Esőben
eredeti ötlet. Nem hittük el a kamuzást. Kivártuk, míg ellál az eső, körbejártuk
a piramisokat. A Mükerinosz piramis kb. feléig sikerült felmászni egy helyi
baksisvadász segítségével, 50 fontot akart kérni, kapott kettőt. Először
elégedetlenkedett, a végén már vigyorgott.
A következő nap a Khan el Khalili bazárban, ill. Islamic
Cairo-ban sétálgattunk, és persze minden este bejártunk elég nagy
területeket. A boltok este 10-ig nyitva vannak.
Másnap hajnalban jött vissza a gépünk.
Tanulságok:
1. Nemzetközi diákigazolvánnyal nagyon sokat lehet
spórolni, a belépők fele annyiba kerülnek, a vonatjegy is olcsóbb. Ezt ott
is csinálnak 40 font körüli áron. Én legalább 150 fontot tudtam volna
spórolni.
2. A szálláson igazán nem éri meg takarékoskodni, mert
mondjuk 12 éjszakára számolva 15 font vagy 30 font/2 fő között a különbség
180 font/2 fő, azaz 90 font (5500 Ft)/fő. Kint az utcán úgyis lehet látni elég
sok szemetet.
3. Alkudj, alkudj, alkudj!
Fentieket elolvasva, feltettem Lacinak három - várhatóan - másokban is felvetődő kérdést:
A bicikli bérlésről:
A bicikli bérlés a public ferry (kb. a Luxor templom magasságában indul) túlparti kikötési helyén történt.
Ha az ember leszáll a kompról és megindul, 100 m-en belül ott áll pár bicikli és a kölcsönzős.
A kölcsönző még 100 m-re van, itt ki lehet választani a megfelelő biciklit kb. 15 db-ból,
a nyerget is feljebb állítják, ha kell.
Egyébként a komp körül mászkálva többen ajánlanak biciklit (hogy ugyanezt a helyet-e, azt nem tudom),
de azt hallottam, több kölcsönző is van (mindkét parton). Ezek elég jó biciklik voltak (Made in China).
Metró: Az aluljáróban van pénztár, ahol megmondod, hogy meddig akarsz menni, megkapod a megfelelő
árkategóriájú (azt hiszem 0,25-től 0,75-ig) jegyet, a bemenetnél érvényesíted a géppel,
átenged az ütköző. A kimenetnél csak úgy jutsz ki, ha szintén beteszed a gépbe, beszívja és kienged.
A feliratok nem csak arabok, könnyű tájékozódni. Az első egy, vagy két kocsiba férfiak nem szállhatnak be.
Minket is kiküldtek az arab nők. Elég cinkes volt.
Piramis mászás:
A piramis mászás nem volt hivatalos, nem látta senki, mert már zárás felé közeledtünk,
és a piramisnak a déli oldalán, a dél-keleti irányú él mentén történt.
Ott hátul nem nagyon van katona, ők ott nyüzsögnek a nagyoknál.
Mondjuk mire leértünk és egyezkedtünk a vezetővel, megjelent 3 belőlük.
Azért csak félig mentünk, mert hiába mondta a vezető, hogy ő ott az ásatás vezetője,
tudtuk, hogy csak egy helyi élelmes ember, másrészt ő sem vitt volna tovább.
Még eszembe jutott pár dolog, leírom, hátha hasznos lesz valakinek.
- Az arab számok felismerését érdemes elsaajátítani.
- A boltokban ne számítson senki ilyenre, hogy felvágott, sajt, joghurt, stb.
leginkább csak konzervek vannak, ritka a bőséges választékot nyújtó bolt.
- Hálózsákot vinni hasznos, persze elsősorrban azoknak, akik az olcsóbb szállásokat preferálják,
mert ott előfordul, hogy csak ágy van.
- Királyok völgye és Hatsepszut belépőjegyy ott kapható,
ahol elágazik az út a komptól való hosszú egyenes után.
- Ha valakinek a Sinairól marad Telecom Eggypt telefonkártyája*,
az Kairóban csak a Tahrir téren lévő Telecom Egypt kirendeltségben használható
(Coca-Cola fényreklámos épület földszintje).
- El ne higgye valaki, hogy az 5-10 fontoss kis fekete
szobrok bazaltból készültek, műgyanta bekenve.
Masszalama!
* "A Sinain nincs az ország más részein megszokott telefonrendszer. Érdemes az e-mail
lehetőségeket kihasználni." (a szerkesztő)
|
|
|
|
Webmester
|
|