|
|
Kevesen tudják, hogy a kb. 70 milliós Egyiptom lakosságának, durván
10 %-a kopt keresztény. Valamikor, egészen a 7. századi arab invázióig,
az egész ország a koptok országa volt, hiszen maga a szó, Egyiptom is
ezt jelentette. A görög "aigüptosz" szót,(Ptah isten lelkének a háza) az
arabok már rövidítve ejtették, kibt-nek, vagy kobt-nak, ebből terjedt el
az európai nyelvekben a kopt forma.
Ez a szó eredetileg nem hordozott vallásos tartalmat, hiszen akkor
csaknem az egész ország keresztény volt. Az iszlám hódítása óta, azonban
már csak a keresztény kisebbség - vallásos - elnevezése.
|
Etnikailag a koptok a mediterrán embertipushoz tartoznak és szívesen
nevezik magukat a fáraókori egyiptomiak leszármazottainak, ami részben
igaz is, hiszen a ma élő koptok annak a lakosságnak az egyenes
leszármazottai, akik az iszlám hódítás előtt fölvették a
kereszténységet.
|
|
A kereszténység elterjedése ebbem a régióban nagyon korán megtörtént és
egyenesen Márk evangélistához köthető, aki az első kopt egyházfő is
volt. Az, hogy az ország az I. században - szinte államvallásként - már
fölvette a kereszténységet, annak is volt köszönhető, hogy a korábbi
Izisz-Hórusz kultusz után ( anyaisten-fiúisten) könnyen beépült a
vallásos tudatba a Jézus-Szűz Mária kultusz, illetve a Szent Család
tisztelete.
Az Ökumenikus Tanulmányi Központ szervezett Egyiptomba egy utat, ahol
többek között a kopt kulturális hagyományokat is megismerték az utazók.
Néhány a sok érdekesség közül:
|
|
|
Az egyiptomi nagykövetség telefonszáma: 3810475
Vizumkérőlap
Pénzváltó
|
|
A Vádi el Natrun-ban ( Nátronvölgy), ami féluton van Kairó és Alexandria
között, még mindig áll és működik 4 kolostor - a sivatagban. Ezek
látogathatók, és érdemes úgy érkezni oda, hogy az utazó meghallgathassa
a kopt szertartást, mert hangszerkíséret nélkül, több szólamban
gyönyörűen énekelnek.
|
A csoport a Szent Bishoj-ról elnevezett kolostort kereste föl, ahol
angolul is jól beszélő szerzetesek szívesen körbevezetik a túristát és
sok érdekességet mesélnek. Pl. Bishoy St. Antony nevü ifju szerzetes.
A szerzetesek kertészkednek, gyümölcsöt, zöldséget is termelnek, részben
önellátásra, részben eladásra. A csoport lelkes tagjai több üveg bort is
vettek a kolostor melletti kis boltban,amelyet az ott élők, saját
szőlőből készítenek. Ugyanakkor a buszon vettük észre a parányi méretű
feliratot: alkoholt nem tartalmaz.
|
Must volt tehát az üvegben, mint
ahogyan az eucharisztia alkalmával sem bort vesznek magukhoz, hanem
Ciprus szigetéről hozott fügét 4o napig áztatnak vízben és azt veszik
magukhoz a templomi szertartás idején.
Kairóban, azaz Ó-Kairóban - ha egy mód van rá - nem szabad kihagyni a
kopt negyedet. Ez gyalog egy fél nap alatt bejárható. A város hihetetlen
sürűségének érzete itt csökken, mert a szűk utcák és az ódon
történelmi hangulat, a másfajta templomok és zarándokhelyek együttes
hatására megszületik az emberben a "kopt" érzés. Nagyon jelentős a Kopt
Múzeum, ahol a régi híres kopt művészet ( kolostor művészet ) páratlan
alkotásai is láthatók, ez viszont éppen zárva volt a mi látogatásunk
idején. Azt mondták, hogy tavasszal (2004-ben) már nyitva lesz.
A világon minden múzeum becses kincsei közé tartozik egy-egy kopt
textilia például.
A koptok nagy becsben tartják a Szent Család egyiptomi menekülésének a
hagyományait. Az országban csaknem 50 zarándokhelyet lehet meglátogatni,
ahol a hagyomány szerint, a Szent Család megpihent, vagy a kis Jézus
forrást fakasztott, balzsamligetet ültetett, stb. Ezeket a kedves
hagyományokat fontos életben tartaniuk, hiszen saját identitásuk
megörzésének pillérei. A csaknem 50 zarándokhely azt is jelenti, hogy a
koptok az országban mindenhol - kisebb nagyobb létszámban -
megtelepedtek ma is. Mégis, legtöbben Kairóban élnek.
Lázár Imre, aki évekig magyar kulturattasé volt Kairóban, "Keresztény
Zarándokhelyek Egyiptomban " címmel, 2001-ben adta ki (Panoráma Kiadó)
könyvét,amely "utazás a Szent Család nyomában" alcímet viseli, és a
közeljövőben jelenik meg egy kötete, amelyben az egyiptomi kopt
kolostorokat mutatja be.
|
|
A témához tartozik, hogy a koptok ma már arabul beszélnek. A saját régi kopt nyelvüket
a templomi liturgiában használják. Most, a kihalása előtti
utolsó percekben tanítják is a vasárnapi iskolákban ( ez a műfaj végül is
a gyermekek hitoktatási alkalma).
Az Ökumenikus Tanulmányi Központ pedig 2004 márciusában megismétli ezt a
különleges utat, a különleges utazások kedvelői számára.
írta:Gimesi Zsuzsa (ÖTK)
A téma iránz érdeklődők - angolul - részletesebben is informálódhatnak a Touregypt oldalain:
Egyiptomban járva ne lepódjön meg senki, hogy időnként olyan emberekkel találkozik, akik bűszkén emlitik, csillogó szemmel, hogy ők koptok.
Sokuk a karjukba tetovált keresztet is, mint bizonyítékot, megmutatják. Fogadják a "hírt" kellő érdeklődéssel! Örülni fognak. (A szerk.)
| |
|
Webmester
|
|