Az egyiptomi nagykövetség telefonszáma:
3810475
Vizumkérőlap
Pénzváltó
| |
|
JOYCE TYLDESLEY:
EGYIPTOM ARANYKORA – Az ÚJBIRODALOM
|
I. e. 1550 és 1070 között az Újbirodalom fáraói kőbe vésették Egyiptom hivatalos történelmét.
Történetük grandiózus léptékű epikus elbeszélés: a vérontás és a hősi tettek,
a világuralom, az aranykincsek, a hatalmas istenek és erős asszonyok klasszikus regénye.
Az évszázados eposz kibontakozása során vibráló karakterekkel ismerkedhetünk meg:
Jahmesszel, a felszabadítóval, Hatsepszuttal, a bitorlóval, Tuthmószisszal, a harcossal
és Ramszesszel, az istennel.
|
|
A maga módján mindegyiküknek az a feladata, hogy megvédje országát
az Egyiptom varázslatos békéjét fenyegető káosz sötét erőitől.
Az Egyiptom aranykora az Újbirodalom birodalomépítői, a fáraók és királynőik történetét
beszéli el. Az uralkodók tetteinek felsorolása azonban csak az érem egyik oldala lehet.
Mi van a közönséges emberekkel, akik a birodalmi nagyságra törő Egyiptomban éltek és haltak?
Ezek a személyek alkotják az Újbirodalom életének kísérteties hátterét, és most a hagyományos
történelem bemutatása mellett az ő sorsuk is feltárul.
A BBC sorozatát követő Egyiptom aranykora lenyugöző társadalomtörténeti alkotás,
mely az i. e. 1690-tol 1070-ig terjedő időszakot öleli fel, Joyce Tyldesley pedig
életet lehel a nagyrészt Egyiptom régészeti leletei között fennmaradt tárgyi és írásos emlékekbe.
|
|
|
JOYCE TYLDESLEY:
A FÁRAÓ ÍTÉLETE
|
A fáraó ítélete eredeti, emberi, szórakoztató és értékes mű, amely felbecsülhetetlen
tudásanyaggal egészíti ki az ókori egyiptomiak életéről szerzett ismereteinket.
Az ókori Egyiptom sokak képzeletében úgy él, mint egy idilli hely,
ahol bölcs fáraók kormányozták békés és gazdag birodalmukat háromezer éven át.
A történészek azonban kételkednek ennek a képnek az igazságában, s gyakran próbálták lerombolni,
hogy a nem szakmai közönségnek is
| |
bemutassák a hétköznapi egyiptomiak életének valóságát.
Joyce Tyldesley könyve elsőként világít rá a Nílus-völgyi hétköznapi lét
egy mindeddig bizonytalan aspektusára: az ókori egyiptomi bűnözőkről és tetteikről rántja
le a leplet. Tyldesley aprólékos munkával elevenít fel egy sor bűnügyet, a sírrablástól
kezdve a hamis balzsamozáson, a nekrofílián és brutalitáson át egészen Tutanhamon meggyilkolásáig
(sorra véve erőszakos halálának bizonyítékait). Emellett bemutatja Deir el-Medina városát s annak
lakóit, a közeli Királyok Völgyében a királysírok építésén és karbantartásán dolgozó mesteremberek
és családjaik lakhelyét. Az ő buneiket és vétségeiket gondosan feljegyezték, s ezek a feljegyzések
ékesszólóan mutatják be az ókori egyiptomiak viszonyulását a szexhez és a halálhoz, a tulajdonhoz
és a büntetésekhez.
|
|
|
VIOLAINE VANOYEKE:
A FÁRAÓNO – 2. KÖNYV – A KIRÁLYI KORONA
|
A thébai udvarban mint a trón örökösét mutatták be, ám Hatsepszut jól tudja,
hogy apja első feleségétől született féltestvére, II. Tuthmószisz ugyanúgy
uralkodni szeretne Egyiptom felett, ahogyan ő. A féltestvéreknek végül össze
kell házasodniuk, hiszen így kívánja a hagyomány. Az „igazi fáraó” mégis Hatsepszut lesz,
o vezeti a sereget, ő néz szembe a veszéllyel, s mindemellett férfiruhában jár, hogy
teljesítse Amon isten akaratát. Szívében és lelkében azonban igazi nő lakozik. Szenvedélyesen beleszeret
| |
Szenmutba,
akit I. Tuthmószisz nevezett ki tanácsadójává, hogy megtanítsa lányát egy királynő kötelességeire.
A hűséges tanácsadó segítségével aztán Hatsepszut fényes pályát fut be, s megépítteti Egyiptom
legszebb templomait, köztük a Deir el-Bahar-i pompázatos szentélyt.
A fáraónőnek szentelt trilógia második kötetében Violaine Vanoyeke egy
kivételes uralkodónő és egy hatalmas birodalom képét festi meg fényuző leírások segítségével.
|
|
GERALD O'FARRELL:
A TUTANHAMON-REJTÉLY
„Tudtuk, a szentélybe érve olyan helyen járunk, ahová rajtunk kívül soha, senki
nem lépett még be, és hogy háromezer éve, az ifjú király nyugalomra helyezése óta,
érintetlen és sértetlen anyaggal kell majd dolgoznunk. Végre megtaláltuk azt, amirol álmodni
sem mertük, hogy valaha a miénk lesz…” – HOWARD CARTER
Csaknem egy évszázadon át a világ egy olyan történetben hitt, mely szinte teljes
egészében csalás volt, s mely révén Carter és Carnarvon, illetve társaik minden képzeletet
felülmúlóan meggazdagodtak.
|
|
Olyan ügyesen manipulálták a médiát és a politikusokat, hogy azt még egy mai
sajtócézár is megirigyelhetné. De a sír kirablása közben, mely csaknem tíz évüket
vette igénybe, olyan hordereju titokra bukkantak, amelyrol nem tudták, hogyan húzzanak
hasznot belole. Azzal, hogy elhallgatták az igazságot, megváltoztatták a történelem menetét.
Tutanhamon sírjának felfedezése valószínuleg a régészet történetének
legnevezetesebb eseménye. A felbecsülhetetlen értéku aranytárgyakkal megtöltött kamrák,
a fiatal fáraó évezredeken át fennmaradt koporsója, mind egy romantikus legenda részévé váltak.
Azonban meggyozo bizonyítékok állnak rendelkezésünkre, melyekbol tudjuk, csalásról volt szó.
Ebben a megdöbbento könyvben Gerald O’Farrell bebizonyítja, hogy Howard Carter és Lord
Carnarvon már évekkel azelott megtalálták Tutanhamon sírját, hogy azt bejelentették a nyilvánosságnak.
Addig a sírt kifosztották – sot néhány leletet tönkre is tettek, hogy úgy tunjön, mintha ókori sírrablók
jártak volna ott –, majd újra lepecsételték, és odahívták a sajtó képviseloit, hogy nevük bevonuljon
a történelembe.
E mögött a gyanús eset mögött van még egy rejtély. Mi történt azokkal a papirusztekercsekkel,
amelyeket Carter és Carnarvon a sírban talált, s melyek eltuntek? Vajon olyan információt tartalmaztak,
amelyet a brit hatóságok jobbnak láttak elhallgatni?
A Tutanhamon-rejtély nem csupán lebilincselo történet a Királyok Völgyében végbement
máig tisztázatlan eseményekrol, hanem meggyozo bizonyítékot szolgáltat arról, hogy a híressé vált
„fáraó átka” közel sem valami túlvilági dolog, hanem elore kitervelt eltüntetése azoknak, akik a
sír megnyitásakor felfedhették volna a titkot.
|
|
|
Webmester
|
|
