Szövegek, ???, hírek

IT
Eur�p�ban a 2 milli�nyi informatikusi �ll�s mintegy 20 sz�zal�ka bet�ltetlen. Az informatikai menedzserek sok id�t �s p�nzt k�ltenek arra, hogy a t�voz�k hely�re lehet�leg �lland�, rosszabb e.etben ideiglenes munkat�rsat keressenek. Az �j alkalmazottak t�bbe ker�lnek, mint a r�giek, a toborz�s k�lts�gei nem alacsonyak. Az informatikai igazgat�k gyakran hangoztatj�k, hogy nem tudj�k megtartani r�gi st�bjukat, s �gy v�lik, ez kiz�r�lag p�nz k�rd�se. Akiknek kez�t v�llalati politika vagy t�rv�ny k�ti meg a magasabb fizet�s megad�sa szempontj�b�l, �gy l�tj�k, hogy informatikai szem�lyzet�k le�p�l�se meg�ll�thatatlan. Az alkalmazottakat a GartnerGroup szerint azonban nem egyed�l csak a p�nz mozgatja. Noha a kompenz�ci� fontos t�nyez�, a dolgoz�k t�bbs�g�nek szem�ben csak az elv�gzett munka �r�t jelenti, marad�sra nem �szt�nzi �ket. A b�lcs vezet� ekkor el�veszi jobbik esz�t, s a szem�lyzet �p�l�s�t szolg�l� strat�gi�t dolgoz ki.
A Gartner kutat�sai szerint m�g az alacsony fluktu�ci�j� v�Ilalatok is a szem�lyzetre allok�lt k�lts�gvet�s legal�bb 10 sz�zal�k�t k�ltik az elt�voz�k p�tl�s�ra. Az al�bbi t�bl�zat egy SO tag� informatikai szervezet �vi minim�lis szem�lyzetp�tl�si k�lts�geit mutatja, �vi 35 ezer eur�s �tlagkereset eset�n. A sz�m�t�sok a Ganner konzervat�v becsl�s�n alapulnak, az eur�pai, orsz�gonk�nt k�l�nb�z� b�rk�lts�geket figyelembe v�ve. A kalkul�ci�ba mindazon�ltal nem ett�k bele a szem�lyzet term�szetes fogy�s�nak eszmei ("puha") k�lts�geit, s elt�telezt�k, hogy lehets�ges az azonos szint� p�tl�s. (Volt ugyanis olyan eset, hogy egy elt�vozott dolgoz� hely�re k�t �j munkat�rsat kellett felvenni, mivel nem tal�ltak hasonl� munkab�r�s� embert.) A sz�m�t�sokba viszont beker�ltek olyan "kem�ny" t�telek, mint az �ll�shirdet�s k�lts�ge, az elt�vozott dolgoz� k�pz�s�re ford�tott �sszeg elveszt�se, az interj�k k�lts�gei, k�lt�ztet�s, ideiglenes sz�ll�s, az orvosi vizsg�lat k�lts�gei; mindezek az �j alkalmazott els� �vi fizet�s�nek 50-75 sz�zal�k�ra is n�ghatnak. Mint ahogy a fenti t�bl�zatb�l kider�l, egy 10 sz�zal�kos fluktu�ci�val sz�mol� c�g �vente t�bb mint 137 ezer eur�t k�lt munkaer�toborz�sra. De ezt a p�nzt az informatikai igazgat� nyugodtan elk�lthetn� a fizet�sek emel�s�re, a munkak�r�lm�nyek jav�t�s�ra is, amivel cs�kkenthetn� a fluktu�ci�t, v�gs� soron �ltal�nos k�lts�geket takar�tva meg. Ezt felismerve, a GartnerGroup szerint az elk�vetkez� h�rom �vben f�l sz�zal�kkal cs�kkenthet� az elt�voz�si ar�ny.

N�h�ny p�lda arra, hogyan lehet h�zon bel�l tartani a p�tl�si k�lts�geket:
� K�vetni kell azokat a piaci j�vedelmeket, amelyek az adott f�ldrajzi �s szegmensbeli k�myezetre jellemz�ek.
� Rugalmass� kell tenni a munkak�r�lm�nyeket, azaz meg kell tal�lni az egyens�lyt a munkahelyi �s az otthoni �let k�z�tt. A fizet�st �s a pr�miumot teljes�tm�nyf�gg�v� kell tenni; az alkalmazottat jutalmazni kell k�pess�gei fejleszt�s��rt.
Valakinek az is el�g, ha sz�m�ra kedvez� nyugd�jaz�si rendszert dolgoznak ki. Mindez n�veli a dolgoz� h�s�g�t.
� El� kell seg�teni a csapatszellem kialakul�s�t. Olyan programokba kell inveszt�lni, amelyek r�v�n az informatikusi csapat k�ls� munk�kban tud r�szt venni, tal�lkozik a helyi k�z�ss�ggel.
� Nem szabad elfeledkezni a k�pz�sr�l sem. Tervet kell k�sz�teni, milyen szaktud�sra lehet sz�ks�g az elk�vetkez� �t �vben, valamint a tov�bbk�pz�st a dolgoz�k egy�ni fejl�d�s�hez kell igaz�tani. Mindenfajta tanul�s �szt�nzend�, m�g az is, amely nem kapcsol�dik k�zvetlen�l a munk�hoz. M�rtonffy Attila

EMIR KUSTURICA: "WHITE CAT, BLACK CAT" ("Macskajaj")

József Attila: Ne l�gy szeles...

Ne l�gy szeles.
B�r a munk�don m�s keres -
dolgozni csak pontosan, sz�pen,
ahogy a csillag megy az �gen,
úgy �rdemes.

FILMFRÁSZ (99.10.13.) AMIKOR A MINDENNAPI SZORONGANI VALÓ KÉPPEL, SZÍNNEL, HANGGAL, ZENEVÉL ÉRKEZIK (NÉPSZABADSÁG magazin IX. ÉVFOLYAM, 40. szám)
"Er�szakosak a filmek, a h�rek, s�t id�nk�nt a rekl�mok is. Ma m�r n�lunk is igaznak t�nik az a becsl�s, amelyet Benjamin Spock amerikai gyerekgy�gy�sz fogalmazott meg j� p�r �wel ezel�tt saj�t orsz�g�r�l: egy gyerek, mire 18 �ves lesz, �tlag 18 ezer gyilkoss�got n�z v�gig filmen, telev�zi�ban. Lehetetlen? Nos, n�zz�nk v�gig egynapi m�sort, sz�moljunk a rajzfilmek robbant�ival, feln�gyel�ivel, fejbecsapkod�ival is, meg a tucatfilmek er�s fi�ival, sz�rnyeivel �s pisztolyh�seivel. �s adjuk hozz� a h�rm�sorokat, hisz az �let val�ban er�szakos, nincs korrekt h�rad�s e n�lk�l. Az m�s k�rd�s, hogy a riporterek m�r ott is v�rt keresnek, ahol nincs, �s dramatiz�lnak ott, ahol nem lenne musz�j.
A feln�tt persze v�dekezhet, ha elege van a riogat�sb�l, kikapcsolja a k�sz�l�ket, �s viszszaszokik est�nk�nt az olvas�sra. De a gyerek? Ott, ahol a csal�dban a t�v� a villanyp�sztor, a gyerekek nem sz�k�lk�dnek izgalomban, f�lelemben, ijesztget�sben. Van, amelyik kicsi rettegni kezd vagy ideges lesz �s undok, esetleg r�m�lmai t�madnak, �jjel �jra bepisil. K�l�n�sen a kisebb gyerekek riadnak meg a k�pi er�szakt�l. A h�rom-, n�gy-, �t�vesek m�g nem tudnak k�l�nbs�get tenni a val�s�g �s a mese k�z�tt, a filmet igaznak hiszik, a boszork�nyt val�snak. Hat�ves kort�l m�r kezdik �rteni - k�l�n�sen, ha el is mondj�k nekik -, hogy amit a k�perny�n l�tnak, att�l nem kell rettegni�k, az csak a fant�zia m�ve. (Vagy nem az.)
Igen �m - k�rdezik azok, akik nem tulajdon�tanak nagy jelent�s�get a telev�zi� hat�s�nak -, de a mesek�nyvek t�rt�netei, �gy a n�pmes�k is tele vannak er�szakkal, gonoszs�ggal. Akkor azokt�l is meg kell k�m�lni a gyereket? A szakemberek szerint a k�t �lm�ny m�s. A telev�zi�val a legt�bb gyerek egyed�l van, nem tud k�rdezni, ha f�lni kezd, nem kap azonnali megnyugtat�st a sz�l�kt�l, r�ad�sul a sz�nes mozg�k�p, hang �s zene sokkal nagyobb �rzelmi hat�st v�lt ki, mint a k�nyv. A k�nyvb�l valaki felolvas a kicsiknek, meghitt egy�ttl�t az ilyen, amit m�g egy vasorr� b�ba sem tud elrontani. Vagy ha igen, akkor a mama vagy a papa seg�ts�g�vel gyorsan t�nd�rr� lehet v�ltoztatni. Ezenk�v�l a mes�kben az er�szak, a gonoszs�g a katarzis r�sze, a b�nt b�ntet�s k�veti, a j�s�got jutalom. Az er�szakos filmekn�l �s sok rajzfilm eset�ben is az er�szak csak az er�szak�rt van jelen, lehessen izgulni �s f�lni, m�s funkci�ja nincs.
A m�di�b�l �rad� er�szakt�l azonban nemcsak f�lni vagy szorongani lehet, hozz� is lehet szokni. A sok f�lelmetes jelenet ut�n gyerek, feln�tt egyar�nt �rz�ketlenebb lesz. K�z�ny�s. S eljuthat oda, hogy elfogadja, ha valaki er�szakos, a konfliktusokat hang- vagy fizikai er�vel oldja meg. S�t, megtanulja maga is haszn�lni az erej�t �s az agresszivit�s�t. A rajzfilmekb�l �s a tucatfilmekb�l ugyanis egy dolgot nem lehet megtanulni, azt, hogy az er�szak f�jdalmat, k�nt okoz, �s esetleg lelkiismeretfurdal�st annak, aki a b�nt elk�vette."
V. V.

NEWS (99.08.XX.)
Aki m�g nem tudn� annak most mondom/�rom, hogy �t lettem keresztelve. Ez�rt mostan�ban k�t n�ven is lehet velem tal�lkozni: .

AZ �LET I.
"... �s k�s�bb, amikor besz�lltunk a kocsiba, befordult egy utc�ba, amir�l eg�szen biztosan tudtam, hogy zs�kutca.
- Hova megy�nk? - k�rdeztem.
- Nem tudom - mondta. - Csak �gy megy�nk.
- De ez az �t nem vezet sehova - mondtam neki.
- Az nem sz�m�t.
- Mi�rt mi sz�m�t? - k�rdeztem kis sz�net ut�n.
- Csak hogy rajta vagyunk, haver - mondta."
(Bret Easton Ellis: Null�n�l is kevesebb; Ford�totta M. Nagy Mikl�s)

ÉLET II.
Mindig olyan emberekkel kell összejárni, akikkel az ember nem szívesen találkozik; mindig azokhoz kell kedvesnek lenni, akiket utál az ember...

A KERESKEDELMI TV-K
Ez egyik rohadt kereskedelmi TV már megint korábban kezdte a mûsort. Mennyivel korábbra kellene a videót beállítani, hogy sikerüljön végre egy filmet ez elejétõl a végéig felvenni?
Különben is bekaphatjak a sok reklám miatt...

A LEGJOBB RÁGÓGUMI
Az évszázad legjobb rágógumija

J�VÕNK
Olvasom az egyre alacsonyabb színvonalú SZÁMÍTÁSTECHNIKA címû hetilapot (1999/32): "Egy új angol törvényjavaslat szerint kétéves börtönbüntetést kockáztat az, aki nem adja át a hatóságoknak az általa használt titkosítókulcsokat. Az ipari és kereskedelmi minisztérium felügyelete alatt készülõ Electronic Communication Bill alapvetõen arról szól, amire a címe is utal: az elektronikus kereskedelemrõl, ám van egy záradéka, s ez nagy megütközést keltett a szigetország online közösségében. A záradékban ugyanis az szerepel, hogy két évig terjedõ börtönbüntetéssel sújtható, aki a hatóságok kérésére nem adja át titkosítókulcsait, illetve az üzenetek egyszerû szöveges változatát. Ötéves börtön jár annak, aki másokat figyelmeztet az ellenük folyó vizsgálatra, az pedig már egyenesen Orwell vízióira emlékeztet, hogy a vizsgálatok nyilvánosság elõtti kitárgyalása - például ha valaki a médiában panaszkodik - szintén börtönt vonhat maga után. Egy példával illusztrálva: egy vizsgálat alá vont személy olyan titkosított üzenetet küld nekem, amit csak én tudok dekódolni. A hatóság képviselõi kiszállnak hozzám lefolytatni a vizsgálatot, csak éppen nem mondják meg, ki ellen, ezért elkérik az összes titkosítókulcsomat. Ennek birtokában már minden levelezésemet el tudják olvasni; ha nem adom át a kulcsokat, két év börtönt kockáztatok. Ha pedig értesítem a velem kapcsolatban állókat, hogy változtassák meg kulcsaikat, érvénybe lép a figyelmeztetésrõl szóló cikkely, és a büntetésem máris felmegy öt évre. Mindezt még egy újságírónak sem szabad elmondani, mert az is börtönbe juttat. Brit jogvédõ szervezetek máris tiltakoztak a tervezet ellen. (IDGNS, London)"

© FLEISCHMANN György -