Egy kis történelem: A 80-as �vekben David Potter megalkotott egy k�zisz�m�t�g�pet, amelynek neve Psion (a Potter Scientific Instruments Or Nothing - azaz Potter Tudom�nyos M�szerek Vagy Semmi - r�vid�t�se). Potter, az alap�t�, eredeti szakm�j�t tekintve fizikaprofesszor. A c�g b�jos �s kalandos t�rt�nete megdobogtatja a k�d�s Albionb�l vil�gh�r�v� v�lt tal�lm�nyok rajong�inak sz�v�t. R�ad�sul a Psionnak siker�lt p�nzt tal�lnia a brit sz�m�t�stechnika �s innov�ci� hat�rtalan �s a sz� szoros �rtelm�ben haszontalan sivatag�ban. �s minden jel szerint nemsok�ra m�g t�bbet fog keresni.

A Psion a 80-as �vek elej�t�l �rulja a tolltart�nagys�g� sz�m�t�g�pekre �p�l� elektronikus j�v�k�pet, eleinte meglehet�s hitetlenked�s k�s�ret�ben, majd egyre n�vekv� meggy�z�er�vel. M�g m�sok gyorsabb, csillog�bb, guruknak tetsz�bb �s �rban is ehhez igazod� g�pcsod�kat gy�rtottak, a Psion j�val kisebb, olcs�bb �s val�ban hordozhat� modellekkel rukkolt el�, amelyeket eg�sz mostan�ig szinte nem is sz�m�t�g�peknek, csak aff�le elektronikus menedzsernapt�roknak tekintettek. Szakmai k�r�kben mint innovat�v, sz�k piacot kiszolg�l� v�llalkoz�st m�ltatt�k a Psiont, ill� visszafogotts�ggal.

Azut�n meglep� hirtelens�ggel egyszerre a Microsofttal kezdt�k �sszem�rni, m�gpedig nem a t�lbuzg� �zleti �js�g�r�k - 1998 okt�ber�ben maga Bill Gates "sziv�rogtatott ki" az amerikai sajt�ban egy bels� Microsoft-feljegyz�st, miszerint a Psion a hatalmas multi "egyes sz�m� k�zellens�ge". Az�ta egy sor sz�m�t�stechnikai �s t�vk�zl�si vil�gc�g sorakozott fel a Psion rem�nyteli sz�vets�gesei k�z�: mint tan�t� n�nin�l az iskol�s gyerekek, akik csak egyetlen pillant�s�rt k�ny�r�gnek a m�snap esed�kes dolgozat k�rd�seire vonatkoz�an. A Motorola febru�r 1-j�n jelentett be egy k�z�s term�kr�l sz�l� meg�llapod�st. A Nokia, az Ericcson, az Oracle �s a Matsushita csak n�h�ny n�v azok k�z�l, akik m�r csatlakoztak a Psion �ltal kezdem�nyezett Symbian-tervhez, amelynek c�lja a k�vetkez� nagy sz�m�t�stechnikai v�vm�ny, a mobiltelefonnal �sszeh�zas�tott sz�m�t�g�p oper�ci�s rendszer�nek megalkot�sa.

Jelenleg legal�bb 380 milli� mobiltelefont haszn�lnak szerte a vil�gon, szem�lyi sz�m�t�g�pb�l azonban csak 330 milli�t. A Nokia becsl�se szerint a mobiltelefont haszn�l�k sz�ma k�t �ven bel�l meghaladja az egymilli�rdot. Napr�l napra vil�gosabb� v�lik, hogy a v�s�rl�k jobban szeretik a kicsi, okos �s zsebre rakhat� elektronikus k�sz�l�keket - amilyennek a Psion eddig is tervezte �ket -, mint az asztalhoz k�t�tt, dobozszer�, irod�kba tervezett eszk�z�ket. A Symbian sz�viv�je szerint j�v�re mintegy harmincf�le "mobilkommunik�tor" vagy "okos telefon", esetleg "vezet�k n�lk�li informatikai eszk�z" lesz a piacon. Ezek egyes�teni fogj�k a telefont az e-maillel, az internetel�r�ssel �s a sz�vegszerkeszt�ssel.

1987-ben Potter magabiztosan bevitorl�zott a Psionnal a t�zsd�re. A r�szv�nyek �rfolyama egy �v alatt megn�gyszerez�d�tt, �s a profitg�rbe is meredekebbre v�ltott. K�t �vvel k�s�bb mindkett� zuhanni kezdett. A Psion minden tudom�nyos �nismerete ellen�re nem tanulta meg az �zleti �let egyik legnyilv�nval�bb leck�j�t: min�l nagyobb �j�t� egy v�llalat, ann�l ink�bb megszenvedi saj�t "szakaszos �tmeneteit". Valah�nyszor a Psion kirukkolt egy �j term�kkel, a v�s�rl�k izgatott� v�ltak, �s a profit n�vekedni kezdett, azut�n ahogy megsz�nt az �jdons�g var�zsa, de n�vekedtek az �j eszk�zzel szembeni elv�r�sok, a piac abbahagyta a v�s�rl�st, �s kiv�rt. Ek�zben - ami esetenk�nt j� n�h�ny �vet is jelentett - a Psion milli�kat k�lt�tt kutat�sra �s fejleszt�sre. A t�zsde, amely nem igaz�n t�relm�r�l h�res, rendszerint p�nikba esett. Az eml�kre Potter tekintete hirtelen megkem�nyedik, a j�t�kos kedv� feltal�l�b�l harcos �tt�r� lesz. "A fontos �tmentek nagyon nehezek voltak" - mondja.

A Psion most is �pp egy ilyen id�szakot �l �t. M�g be�g�ri a Symbiant, a miniat�riz�l�s �s a t�vk�zl�s vele j�r� �sszes csod�j�t, addig a Psion �ltal forgalmazott n�h�ny term�k m�r-m�r r�gim�dinak t�nik. A Psion r�szv�nyei h�napok �ta hevesen ingadoznak. A c�g honlapja figyelmeztet, hogy "a folyamatos beruh�z�s a Symbianba tov�bbra is f�kezni fogja [...] a r�vid t�v� megt�r�l�st." A Psion rangid�s alkalmazottjai, n�h�nyan a r�giek k�z�l is, �jabban a k�v�natosn�l nagyobb sz�mban t�voznak a v�llalatt�l. Az 56 �ves Pottert 1996 �ta sz�vpanaszok gy�trik, �s meg is m�t�tt�k. Felhagyott a v�llalatvezet�s napi teend�ivel, �s elfogadta az eln�ki sz�ket.

"Ma m�r ink�bb az �tmutat�s a szerepem" - nyilatkozta. Psionos irod�ja a legfels� emeleten h�tat ford�t London ny�zsg� k�zpontj�nak. A folyos� t�loldal�n, a szemk�zti irod�ban a Psion �j vez�rigazgat�ja reformokat tervez. David Levin, a 20 �vvel fiatalabb egykori szervezeti tan�csad� szakmai tapasztalat�t nem az elektronika vagy a tal�lm�nyok jellemzik, hanem a kock�zati t�ke �s a r�men�ss�g. Levin a Psiont �j�t�sok ki�tl�j�b�l tartalomszolg�ltat�v� akarja �talak�tani. Messzire tekint: "A menedzserkalkul�torok ideje hamarosan lej�r." A v�llalatnak ink�bb piacorient�ltnak �s lelem�nyesnek kell lennie, nem pedig technol�giavez�reltnek, �s sz�ks�ge van arra is, hogy �jra felfedezze mag�t.

Az eff�le �n-�jrafelfedez�sek nem mindig haszn�ltak a Psionnak. 1996-ban a c�g megpr�b�lt nagy hall� avanzs�lni a sz�rakoztat�elektronikai cikkeket gy�rt� Amstrad felv�s�rl�s�val, de az �zlet k�tba esett. A Symbiannal kapcsolatos tervek ugyanilyen kock�zatosak. A sz�vets�g r�v�n a Psion �l�nk, de �zletileg sebezhet� k�zepes nagys�g� v�llalatb�l gyorsan v�lhat valami sokkal nagyobb� �s stabilabb�. Potter �s Levin nagy �s �lland� bev�telre sz�m�t a Symbian-szoftvereket haszn�l� �j eszk�z�k gy�rt�ival k�tend� licencszerz�d�sekb�l. M�sr�szt a nagy egy�ttm�k�d�s �ssze is omolhat. A Psion n�h�ny mostani sz�vets�gese, �gy t�nik, t�bb vasat is tart a t�zben: tavaly decemberben a Motorola �s a Nokia befektetett a Palm Pilotba, a Psion-k�zisz�m�t�g�pek amerikai riv�lis�ba; �s ugyanabban a h�napban az Ericcson is bejelentette, hogy �sszefog a Microsofttal a mobil e-mail kifejleszt�s�re.

Victor Basta, a sz�m�t�g�p-ipari v�llalatok �sszeolvad�s�ra szakosodott Broadview tan�csad� iroda �gyvezet� igazgat�ja szerint ez a telefonos h�bor�sdi m�g eltarthat egy-k�t �vig. Azut�n, ugyan�gy, mint a sokf�le e-business eset�ben t�rt�nt, egy vagy k�t nagy konglomer�tum marad majd talpon. "A Psion j�l indult" - v�li Basta. "Sokan egy ideje mondogatj�k, hogy a Microsoft els�pri, de eddig m�g nem siker�lt neki."

Fent, Mayfair felett, az �vegfal m�g�tt Potter nem hiszi, hogy valaha is kirobban egy ilyen puszt�t� verseny. "Egyetlen c�g nem hat�rozhatja meg a vezet�k n�lk�li j�v�t. A szerepl�knek k�lcs�n�sen f�ggeni�k kell egym�st�l." Utal arra, hogy Eur�pa a mobiltelef�ni�ban kifinomultabb az Egyes�lt �llamokn�l: Amerik�ban a h�l�zat �szszet�kolt, �s a r�szek nem m�k�dnek egy�tt, mert a telefont�rsas�gok nem hajland�k megosztani egym�ssal er�forr�saikat. A Symbian vezet�s�gi �l�sein - mondja Potter, kiemelve a k�l�nbs�get - az � szerepe a "Kofi Annan-kod�s".
(A Guardian cikke nyom�n)

© FLEISCHMANN György -