Az MTA Doktori Tanácsa tagjainak
Budapest
Tisztelt Professzor Asszony/Professzor Úr!
A Doktori Tanács valamelyik következő ülésén Önöknek
dönteniük kell az én doktori eljárásom eredménytelen lezárása vagy folytatása
ügyében. Minthogy a pillanatnyi állás szerint az illetékes Osztály nem
javasolja az eljárás folytatását, ám erre az álláspontra merőben szabálytalan
úton jutottak, és a Doktori Tanácshoz eljutatott előterjesztés formailag sem
megfelelő - tisztelettel kérem, hogy gondolja át: szabad-e tetézni az
igazságtalanul hozott ítéletet annak jóváhagyásával.
2007 szeptemberében benyújtottam doktori értekezésemet és a
megfelelő mellékleteket az MTA Doktori Tanács Titkárságához. 2008. április
elején az MTA Irodalomtudományi Bizottsága megtárgyalta a doktori eljárás
megindítására vonatkozó kérelmemet, és 83%-os többséggel a kedvező elbírálás
mellett döntött.
2008. április 28-án az MTA I. Osztálya úgy határozott, hogy
értekezésemet nem bocsátja nyilvános vitára. Az osztályülésen jelenlevők közül
többen egybehangzóan elmesélték, hogy mi történt. A kifogások egyike az volt,
hogy valamikor vagy öt éve olyan rosszul láttam el az Irodalomtudományi
Bizottság titkári (adminisztratív) teendőit, hogy le kellett váltani engem, a
másik pedig az a tény, hogy napvilágot látott néhány publicisztikám, amelyben
bíráltam az MTA-t és vezetőit; ezek közül kettőt (állítólag azok közül, amelyek
honlapomon hozzáférhetőek) az ülésen szét is osztottak az Osztály tagjai
között.
Az Osztály Állásfoglalása megerősítette a híreket: noha az
indoklás azzal kezdődik, hogy a pályázó „tudományos munkássága alapján - a
titkos szavazás eredményében megnyilvánuló testületi vélemény szerint - nem
alkalmas a doktori cím megszerzésére”, a részletezésből kiderül, hogy
korántsem tudományos munkásságomról, hanem valóban publicisztikai műveimről és
valamikori titkári szereplésemről van szó.
Az indoklás már csak ezért sem elfogadható; bármilyen széles
értelemben vegyük is a „habitus” kifejezést (az Akadémia különféle ügyrendjei
és szabályzatai szerint ez azonos tartalmú a tudományos és oktatási tevékenységgel),
nem tartozhat bele az, ami teljességgel tudományon kívüli. Abban biztos vagyok,
hogy publicisztikáim nem részei tudósi habitusomnak, amelynek vizsgálata mind a
Bizottság, mind az Osztály hatásköre volna. A Magyar Tudományos Akadémia
Doktori Szabályzata 36 (1) pontja szerint "A kérelmező tudományos
munkásságának értékelése során - ügyrendjének megfelelően, tudománymetriai
szempontok figyelembevételével is - értékeli a kérelmező közleményeit, különös
tekintettel az önálló és a társszerzőkkel készített közleményekre, és az azokra
történt hivatkozásokat. Vizsgálja továbbá a kérelmezőnek a tudományos
utánpótlás képzésében és a hazai tudományos közéletben betöltött
szerepét..." Tehát az Osztály tudományon kívüli indokokkal talált
alkalmatlannak.
Másfelől a megállapítások tartalmilag is tévesek. A
kifogások egyike az, hogy „nem etikus egy olyan címre pályázni, amelynek
létrehozása ellen a jelölt indulatos írásban szólt” – holott az akadémiai
doktori címre pályázom; ennek „létrehozása” idején én nem írtam még
publicisztikát; és soha eszem ágában sem volt – ennek megfelelően – a
létrehozása ellen szólni. Ráadásul közönséges tévedésről van szó: soha nem
írtam a (már létrejött) akadémiai doktori cím ellen. A másik kifogás szerint az
MTA Irodalomtudományi Bizottság titkári tevékenységéről le kellett mondanom,
mert „nem az elvártaknak megfelelően” láttam el ezt a munkát. A valóság ezzel
szemben az, hogy én magam mondtam le a funkcióról. Voltak kifogások, kritikai
észrevételek, amelyeket jogosnak éreztem, nem is vitattam őket – lemondtam. Magamtól.
Soha, senki nem szólított fel erre. (Egyébként pályázatom mellékleteiből
kitűnik, hogy intézeti tudományos titkár meg tanszékvezető is voltam, külföldi
és belföldi konferenciákat szerveztem vagy vettem részt szervezésükben, több
folyóirat szerkesztőjeként valóban aktív szervező munkát végzek. Ezek nem
ellensúlyoznak egy viszonylag gyengébb szereplést az adminisztráció frontján?)
Az előterjesztők (Szegedy-Maszák
Mihály és Kulcsár Szabó Ernő akadémikusok) az Állásfoglalás szerint igen
kedvezően nyilatkoztak, egybehangzóan a Bizottság és a bizottsági előterjesztők
véleményével.
A megítélés az I Osztály ügyrendje szerint
(Ügyrend az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának az MTA doktora
tudományos cím megszerzéséért indított eljárásban való közreműködéséről) a
következőképpen kell, hogy történjen( 9.(D.Sz. 2, 16.
pont)): „(1) Az osztály ülésén az előterjesztő arról nyilatkozik, hogy írásbeli
előterjesztését fenntartja-e. (2) Az előterjesztő nyilatkozata után az osztály
elnöke a vitát megnyitja. Először az osztály tagjainak kérdéseire válaszol az
előterjesztő. Ezt követi az érdemi vélemény kifejtése a kérelmező tudományos
munkásságáról. A megbeszélés addig tart, amíg érdemi hozzászóló már nincs.
(3) Az előterjesztés tárgyalását követően az osztály elnöke szavazást rendel
el. A tudományos munkásság érdemi megítéléséről az osztály a Doktori
Szabályzat 2. pontjának (3) bekezdése szerinti akadémikusai és köztestületi
tagjai titkos szavazással 0-1-2-3 pontértékű szavazatokkal foglalnak állást.
[…] (4) Az előterjesztés tárgyalásáról nem kell jegyzőkönyvet felvenni; az
állásfoglalást és annak érdemi indokait írásba kell foglalni. A szavazás
után az állásfoglalás indokait az osztály elnöke szóban összefoglalja. Az
állásfoglalás tartalmát és az indoklást - a megbeszélés során
elhangzottak alapján - az osztály tudományos titkára foglalja írásba, s azt az
osztály elnöke hagyja jóvá.”
Minthogy tehát nem tudósi habitusom,
publikációim, nemzetközi elismertségem stb., hanem tudományos teljesítményemhez
nem sorolható publicisztikai munkásságom volt a megítélés alapja – az előbbiről
ugyanis szó sem esett - , az Osztály döntése nyilván elfogult, és szabálytalan
eljáráson alapul. Korántsem tekintem azt sem mellékesnek, hogy az Osztály
eljárása a véleménynyilvánítás szabadságának durva korlátozása; azt torolja meg
rajtam, hogy bírálni merészeltem az Akadémia egyes szerkezeti-fukcionális
hibáit és némely vezetőjét.
Kérem tehát Önt, fontolja meg, hozzájárul-e
az Osztály döntéséhez, amely a tudományos meritumot holmi intézményes-politikai
megfontolások mögé sorolja.
Tisztelettel:
Kálmán C. György
2008. május 26.