Kedden délután Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében mutatták be a Gazdáné Olosz Ella-emlékalbumot, mely az élete teljében távozott textilművész, néprajzkutató munkásságát hivatott az utókor elé tárni és értékelni.
A könyvet kezünkben tartva bizonyosságot nyert, hogy az egybegyűlteket köszöntő Damokos Csaba képzőművész megalapozottan értékelte műtárgyként, hiszen az eredeti alkotások szellemi sugallatát is hűen tolmácsoló, magas minőségi mutatókban rejlő egyedisége, valamint a két szerkesztő, Gazda József és Kopacz Attila egyéni látásmódjának érvényesítése és érvényesülése a művészeti alkotások sorába emelte azt.
A kegyeletteljes emlékezés légkörét mindvégig megőrző rendezvény alaphangulatát a Duna Tv munkatársai, így Erdély András által is tavaly készített dokumentumfilm levetítése határozta meg, ennek alkotói ugyanis tömören, de annál nagyobb hatással mutatták be a művésznő életterét és alkotói tevékenységét. Megtekintésével nemcsak az útravalót biztosító szülői házzal és annak környezetével, hanem az önkifejezés megfelelő módját kereső alkotó belső vívódásaival, a belőlük megszülető művekkel, és ezek létrehozásának a körülményeivel is megismerkedhettünk. Megtudhattuk, hogy Olosz Ella csak természetes anyagokat használt, szorgos kezei által gyapjúból, kukoricaháncsból és fűzfaágakból szőtt művek teltek meg mondanivalóval és nyertek értelmes létet, hogy majd halálba szenderülése után is tovább örökítsék fájdalmasan szép gondolatait és merész álmait.
A művésznő festői környezetben, Kovásznán látta meg a napvilágot, és a család textilszükségletét saját kezűleg ellátó édesanyja jóvoltából a szövéssel már gyermekkorában megismerkedett. Diplomát 1961-ben a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola textilművészeti szakán szerzett. Egyetemista korában Erdély falvaiban végzett gyűjtőmunkáját később nyugati és keleti országokban tett tanulmányutakkal egészítette ki, ezért szinte magától értetődő, hogy alkotásaiban túlnyomórészt a hagyományos és modern egymásra hatásának a textil nyelvén történő megfogalmazása érvényesül.
A film levetítése után a teremre nehezedő sűrű csendet elsőként megtörő Gazda József elárulta, a kötet megjelentetésének szándékát, néhai felesége születésének 75., halálának 20. évfordulója alapozta meg, mely szándék később elhatározássá, majd megvalósítássá növekedett. Az ehhez szükséges anyagi háttér megteremtésének nehézségein túl gondot okozott a szerkesztő személyének kiválasztása is, ugyanis csak hosszas tusakodás után döbbent rá, hogy ezt a szerepet csak ő töltheti be. Éppen ezért számára nagy örömet és megkönnyebbülést jelentett, amikor kiderült, a nyomtatást magára vállaló Kopacz Attilában a szerkesztésben is hozzáértő és érző társra talált, így a kiadvány lényegében kettőjük munkájának a gyümölcseként értelmezhető.
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó 2014 Április 10