|
|

Phyllostachys aurea 'Holochrysa'
Bambuszok gondozása
Az öntözéstől a trágyázáson keresztül egészen
a téli talajtakaráson és tisztítóvágás műveletein át sokféle ápolási munkát
kell elvégezni, míg növényeink megfelelő méretűre növekednek.
A munka sokrétű,
de egyáltalán nem időigényes, bárki számára könnyen és egyszerűen elvégezhető,
annál is inkább, mert e munkák idényjellegűek.
A bambuszok föld alatti részei - rizómarendszerei (ebből
fejlődnek az ehető rügyek) gyakran áthatolnak egymáson, átszövik egymást.
A sok rizóma és gyökérrendszer kusza szövevénye nagy mennyiségű táplálékot
szív el a talajból, ezért számítanak a bambuszok tápanyagigényes növényeknek.
A nagy tömegű rizómaszövedék sok esetben hasznos is lehet, mivel megakadályozza
a talaj erózióját, késlelteti a csapadék elfolyását, raktározza a nedvességet.
Trágyázás:
A bambuszok rendkívűl tápanyagigényes növények. A
kifejlett bambuszliget néhány hónapos vegetációs
idő alatt, általában 25-45 nap alatt, akár tíz, vagy akár több száz 6-15
méter magas 4-12 cm szárvastagságú hajtásokat képes produkálni. Ez a rendkívüli
produkció hihetetlen mennyiségű szervesanyag-felhasználást tesz szükségessé.
Az első trágyázást
mindig a növény ültetésekor végezzük.
Ezután még egy-két évig lehet egyre nagyobb sugarú körben ásással talajba
juttatni a szervestrágyát, de utánna viszont csak fejtrágyázás és esetleg
lombtrágyázás jöhet számításba, mivel a kialakuló rizómarendszer a talajművelést
lehetetlenné teszi.
Nagyobb bambuszos területeket kétévente szükséges megtrágyázni. A legalkalmasabb
szerves trágya a marhatrágya, szárított marhatrágya. Különböző szakirodalmak
a négyzetméterenként kijuttatott trágyamennyiséget 15-25 kg-ban határozzák
meg. Amennyiben összetett műtrágyát alkalmaznánk, úgy arra kell törekedni,
hogy a nitrogéntartalom a kétszerese legyen a foszfornak és káliumnak.
A trágyázás legjobb ideje
az őszi hónapokban vagy a tél elején van, semmiképpen ne a rügyfakadás
idején, mert a felszínre törő hajtások sérülékenyek.
Trágyázáskor ajánlatos talajfertőtlenítővel
beszóni a trágyát, hiszen a zsenge rizómákat nagyon kedvelő lótücsök és
lárvái a trágyában élnek és elszaporodva gondot okozhatnak.
Öntözés: A
bambuszok nem csak a tápanyagot, hanem a vizet is kedvelik.
A vízigény a táplálékigénnyel szoros kapcsolatban
van, de a sűrű lombozat és a sekély gyökerezés is fokozza a vízfelhasználást.
A bambusz minden szervében jelentős vizet találunk. Bárhol átvágva a szárakat,
rizómákat, mindenhol csepegő víz jelenik meg.
Az öntözésre bármilyen víz felhasználható, ami nem szennyezett, káros
anyagokat nem tartalmaz. Az öntözést célszerű a kora esti vagy hajnali
órákra időzíteni és inkább ritkábban -alaposan, mint naponta végezni.
Az öntözés akkor eredményes, ha ritkábban, de bőségesen beáztatjuk a talajt
20 25 cm mélységig és nem naponta kis mennyiséget locsolunk a tövek köré.
Egy darabig figyeljük a bambuszt, hogy megállapíthassuk, mennyire és milyen
gyakran öntözzünk a mikroklíma, a talajfajta és az évszak szerint. Alkalmanként
ellenőrizzük a talajnedvességet legalább 10 cm mélységig. Ha a talaj 10
cm-nél száraz, akkor nem jut le elég víz a gyökérhez. Ez különösen fontos
az első 2 - 3 hónapban az átültetés (telepítés) után.
Alapszabály: Ha a levelek hosszában oldalra
görbűlnek, az azt jelenti, hogy a bambusz szorult helyzetben van és nem
kap elég vizet. Ha a levelek lekonyulnak, túl sok vizet kap és/vagy nem
jó a vízelvezetés.
Tisztítás:
A szárak általában 6-8 évig élnek és 5-6 évig táplálják a rizómákat levelükben
készített táplálékkal. Utánna még évekig megtartják leveles hajtásaikat,
de fotoszintetikus termékeik a rizómákba már nem jutnak el. Végűl színük
teljesen kifakul, faluk elvékonyodik és kiszáradással fejezik be életfunkciójukat.
Amikor a szárak elérték az 5-6 éves
kort, célszerű kivágni őket. Ezt nem csak az alapfunkció
megszűnése miatt kell megtenni, hogy a bambusztövek szellősek, levegősek
legyenek és hogy az új hajtások még több fényhez
jussanak.
A kivágandó szárakat nem könnyű felismerni, hiszen még leveles hajtásuk
és színes száruk van.
Megkönnyíti a válogatást, ha az új hajtásokat esetleg megjelöljük egy
színnel és 5-6 év múlva egyszerűen kivágjuk.
A tisztító vágás másik feladata a szárak tipizálása, hiszen így alakúl
ki az egységes szárvastagságú, nagyjából azonos távolságra lévő szárak
alkotta bambuszliget.
A tisztító vágást késő
ősszel, illetve tél elején kell elvégezni. Az első tiszítást követően
legalább kétévente al kell végezni ezt a munkálatot.
A tisztítóvágás során kitermelt 5-6
éves szárak rendelkeznek a legkedvezőbb fizikai és technológiai tulajdonságokkal,
mint szilárdság, hajlíthatóság, rugalmasság. Érdemes
felhasználni a legkülönfélébb célokra, pergolának, horgászbotnak, növényi
támasztékoknak.
Téli fagyvédelem:
A téltűrő fajok többségének is vagy hidegek esetén vannak kisebb-nagyobb
sérülései, melyet a fagy okoz. Ezek legtöbbször lombfagyás, de előfordulhat
szárfagyás is.
A legtökéletesebb védelmet a téli hótakaró
jelentené, de ez esetleges és véletlenszerű.
Téli takarásra a fűrészpor, faforgács, faapríték,
kéregörlemény. Ezek a természetes anyagok a vegetációs
időben is ott maradhatnak a tövek alján, sőt humifikációjuk kedvezően
befolyásolja a talaj szervesanyag-tartalmát és szerkezetét. Védenek
a túlzott mértékű gyomosodás ellen és a vízháztartást is kedvezően befolyásolják.
A takarás vastagsága 25-40 cm legyen.
A téli takarást október végén vagy novemberben kell végezni, a kétévenként
esedékes szerves trágya kiszórásával egyidőben.
A fagyvédelem fontos eszköze lehet a locsolás. Ha több napon keresztül
melegebb, de legalább fagymentes idő van, érdemes alaposan beöntözni a
növényeket (a szárakat és leveleket ne).
|
|