***
AMI VAN ***
[ajánló]
GARRISON
[beszámoló]
THE NOTWIST * SMITHS PARTY Manchesterben
[lemez]
CORNELIUS * LAMBCHOP * THE GADJITS
***
AMI LESZ ***
GARRISON
(US), FALCONGATE, HÁTSÓ SZÁNDÉK, ANNABARBI
- Március 1. Gödöll&otiilde;, Trafo Club
Kihagyhatatlan!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Magyarázkodni nem fogok, húzós indierock Bostonból,
derék magyar elõzenékkel. Mindenki ott lesz, találkozunk
Gödöllõn, buli remélhetõleg reggelig.
***
AMI VOLT ***
THE NOTWIST
(D) - Flex, Bécs, február 22.
A német
Notwistet az osztrákok szinte honfitársi szeretettel üdvözlik,
annyian vannak, mint az oroszok. A helyi ingyenújság aktuális
száma pedig azt írja a Neon Golden címû új
lemezrõl, hogy "a legmeglepõbb, legeredetibb, legérzékenyebb,
legkorszerûbb, legklasszikusabb és legkedvesebb pop-platte
hosszú idõ óta". A zenekart nem hatja meg különösebben
a szívélyes fogadtatás, kilátástalanul
sokáig készülõdnek, fél tizenkettõ
van, mire, nem éppen kapkodva, belevágnak végre. Nem
néznek ki jól. Öregek és szemüvegesek, az
énekes Markus Acher-re (ld. még THE TIED AND TICKLED TRIO,
LALI PUNA) mindez hatványozottan igaz. Rokonszenves ember, egy magányos
kollégiumi nevelõtanár optimizmusával énekel,
de a gitározás szemmel láthatóan örömet
okoz neki. Mint egy elemes maci, forog jobbra-balra, és szégyellõsen
mosolyog hozzá. A Neon Golden törékeny elektronikája
helyett a pirosba tolt gitárok uralják a hangzást,
és a csendesen szomorkás új számok közé
rendre egy-egy régebbi, zajosan szomorkás ékelõdik.
Martin Gretschmann laptop-felelõs (ld. még CONSOLE) ilyenkor
munka nélkül marad, de nem sértõdik meg, õ
is mosolyog. *tufapunk
SMITHS/MORRISSEY
PARTY - Star & Garter Club, Manchester, február 15.
Vajon
mennyire posztmodern magyar kozéposztálybeli SMITHS-rajongónak
lenni 2002-ben Manchesterben? Semennyire, úgyhogy inkább
a lényegre térek. Amennyire jól láttam, csak
a neten (www.morrissey-solo.com
- bármi, akár a legenyh&eaacute;bb szalon, de Morrissey-vel
és SMITHS-el kapcsolatos) lett meghirdetve ez a ma esti buli, legalábbis
egy flyer-t sem láttam a városban. Amúgy a hangulat
megvan, napközben megvolt a kötelezõ zarándoklat
(Salford Lads Club, 384 Kings Road, ami a szallasunk kozeleben volt). Amit
még mindig nem értek, miért állítják
többen, hogy gázos környék, bár egy csúnya
arcú arab bácsi megkérdezte, nem akarunk-e belül
is körülnézni, mert neki van kulcsa, de inkább
a "nem" mellett döntöttünk. Szinte látom, amint Johnny
Marr becsönget 20 évvel ezelõtt azon az ajtón...
Idõ elõtt érkezünk, a party kezdetéig
még lecsúszik néhány pint, és szemügyre
vesszük a klub/pub falát, amin hasonló tribute-bulik
(BLUR, STONE ROSES, JAM, ezekre emlékszem) szórólapjai
vannak felragasztva, szóval úgy tûnik, nem ez az elsõ
alkalom. Aztán 10 elõtt szabad az út az emeletre.
Nem túl nagy hely, talán 100-150-en lehetünk? Sosem
voltam jó saccolásban. Amúgy meg persze olyan a buli,
amilyennek elképzelhetõ: 4 és fél órán
keresztül Morrissey + SMITHS számok (néha nagy ritkán
egy-egy Bowie, SUEDE és NEW YORK DOLLS is becsúszik, csak
az egyhangúság elkerülése végett, de szigorúan
vonatkozó irodalom, csakis), teljesen durva dalokkal, amiket csak
a valóban hardcore rajongók énekelhetnek (netrõl
letöltött Bowie-feldolgozás a tavalyelõtti turnéról,
Piccadilly Palare uj verziója meg ilyenek). A színpadon a
DJ, a háttérben a falra diáról James Dean meg
Albert Finney-képeket vetítenek, amolyan SMITHS-es lemezborító
stílusban. Vannak Morrissey-hasonmások is, persze, fõleg
két srác néz ki nagyon durván: Jim, aki mint
megtudtam, építész Londonban és Jez, a haverja.
Egyik Morrissey-bb, mint a másik. Haj, ruha, mozgás (áll
tartása, figyelitek?), minden stimmel. Ja, meg van egy, aki nárciszokat
is osztogatott, hát azon teljesen eldobtam az agyam. Ami mindenképpen
furcsa és említésre méltó, hogy bár
néhány 40-es is képviselte magát, a "közönség"
80%-a 25-30 közötti arc volt (vagy fiatatalabb), ami igen különös
egy 15 éve megszûnt zenekar esetében. Azért
remekül éreztem magam, az angolok most nem erõltették
provincializmusukat (oh), úgyhogy lehettett velük együtt
inni meg szórakozni, fél háromkor, amikor vége
lett a bulinak, nagy érzelgõs ölelkezések közt
búcsúztunk egymástól, hogy "viszlát
április 12-én!" (ha valaki "erre jár", jöjjön
el, megéri! Fairfield St, szám nincs, de nem lehet eltéveszteni,
rögtön a Travis St után. Nem viccelek.) *amber
Ehhez
nehéz bármi újat hozzáfûzni. A beszámoló
már így is teljes. Talan csak egy megjegyzés. Lehet,
hogy az angolokról az a hír járja, hogy merevek, távolságtartóak
és egyáltalán nem barátságosak az idegenekkel.
Ez a buli (is) bizonyította, hogy ez csak tévhit. Nem tudom
miért, de Europának ezen a felén az emberek valahogy
NAGYON tudnak szórakozni, a szó jó értelmében.
Nem vagyok elvakult rajongója sem a SMITHS-nek sem Morrissey szóló
cuccainak, de be kell, hogy valljam: életem egyik legjobb buliján
voltam február 15-én. + ST
***
LEMEZEK ***
CORNELIUS
- Point (Trattoria/Matador, 2002)>
CORNELIUSt
gyakran becézték a japán BECKnek, de azt hiszem, BECKnek
nagyot kell idén alakítania ahhoz, hogy ne õ váljék
az amerikai CORNELIUS-szá... A Point CORNELIUS eddigi legjobban
sikerült albuma, a japán alter tini-idol mostanra alkotott
egy igazán érett lemezt; nem mintha az eredetiségnek
hijján lett volna korábban. A japán szoftpornó-clubpop
hullámmal futott be a PIZZICATO FIVE farvizein, de albumai a BECK-es,
fogyasztható garbage/lofi forradalom kicsit experimentálisabb
alkotásai voltak. 1999-ben egy kis belga fesztiválon volt
szerencsém élõben látni - a közönség
akkor a Sushi válogatásokról ismerte, és club-popos
bossanova partyra számított. CORNELIUS azonban kirohant a
színpadra öt 150 centis katonai egyenruhás punkrock
harcos élén, és lenyomta életem egyik legintenzívebb
(nagyjából instrumentális) punk rock showját,
tökéletes dermedtséget, majd nagy lelkesedést
kiváltva a clubberekbõl. Akkor úgy szólt,
mint JON SPENCER - a hasonlóság most is nagyon mély.
Jon Spencer ars poetikája szerint úgy szeretne gitározni,
mintha dobolna, és Cornelius is a végtelenül primitiv
gitárenergiával, az éles, világos, agyonsúlykolt
ritmussal operált. A Point azonban egészen más lemez,
megint. Alapvetõ stílusa az elektronizált brazil jazz,
abban a stílusban, ahogy azt a nagyközönség BECK
híres szambáiról (Tropicalia, Deadweight) ismeri,
de sokkal muzikálisabban. CORNELIUS a bossa nova felõl közelít
a posztrock felé, kristálytiszta, de Jon Spencerien határozott
ritmusgitározás, a háttérben a megbízhatóan
kutyuló sequencerek mögött egy kiváló élõ
dobos is dolgozik. CORNELIUS lemeze lasabb részein megmutatja, mi
a különbség a trip hop és a posztrock között:
pont annyival több humán input, amitõl nem csak egy
trendy kávézóban használhatjuk függönynek
a zenéjét, hanem rá is figyelünk. Ahogy a Time
Out interjúban mondja: a természetes hangminták megnyugtatóak,
de egy idõ után önálló hangszerekké
válnak a kompozícióban. Így is van. A Bug vicces,
nagy felütés, amit nem soká követ a Bird Watching,
egy igazi csendes bossa nova a japán erdõben, relaxativ lugaszajok
között, és fokozatosan kulminál a kicsit DAFT PUNK-os
elektronikus Another Point of View és a lemez közepén
az egyetlen igazi JON SPENCER-es Fly felé, ami egy monoton, punkos
gitárzúzás, kicsit metálos beütéssel,
az élõ show maradéka. A filmzene-kedvelõknek
pedig a Brazil elektronikus szamba feldolgozása fog meghatodótt
mosolyt csalni az arcára. Nagy vokálokkal, bugyborékoló
kádból szólal meg a retrós Drop, majd minden
idõk egyik legnagyobb posztrock alkotása, a Tone Twilight
Tone - gyönyörû üveghangok, tiszta akusztikus gitár,
barátságos harkály a seqencuerben... És egy
nagy csend. A japán mûvészek legnagyobb inputja az
indiebe a csend dramaturgiája, a lemez két nagy csöndje
kiválóan tagolja az egységes alkotásként
hallgatandó albumot. *AD
LAMBCHOP
- Is A Woman (Merge Records, 2002)
Nem egyszerû
feladat behatárolni a LAMBCHOP stílusát, majdnem egy
évtizeddel ezelõtt még találó volt rájuk
nézve az alt.country címke, õket hallva sokan kényszerültünk
átértékelni annak idején ezt a Paffon, a bûvös
sárkányon keresztül megismert mûfajt. A LAMBCHOP
azóta számtalan hangzással próbálkozott,
a folk már csak nyomokban bukkan föl az utóbbi évek
lemezein. Amitõl mégis jellegzetes és elsõre
felismerhetõ minden LAMBCHOP szerzemény, az maga Kurt Wagner,
az õ egyénisége villan ki a dalok mögül,
bárhogy is legyenek hangszerelve. Az Is A Woman zeneileg talán
a legszemélyesebb albuma (hangsúly a zeneileg szón,
mivel
a szövegeket tekintve az eddigiek is épp ennyire személyesek
voltak). A dalok zongorán és gitáron íródtak,
de a végleges, rögzített változatok sem lettek
túlcifrázva, néhány hangszer színesítésképp,
általában csak a dalok második felében (ha
ki kellene emelni valamit, akkor az egy szép, mély szaxofon
lenne a The New Cobweb Summer-ben), valami kis ütem a dobkáván,
meg persze Wagner lenyûgözõen sajátos hangja.
A lemez alapvetõen lassú ütemû, nyoma sincs az
egyébként zseniális elõzõ stúdióalbum
(Nixon) néhol már táncra ingerlõ tételeinek.
Hangulatában, ritmusában épp annyira homogén,
mint a How I Quit Smoking, a párhuzam a dalok egyszerû szépsége
okán is fennáll, pedig country elemek már csak elvétve
fedezhetõk fel az új lemezen. Sokkal inkább füstös,
kiürült bárokban járunk, hajnaltájban, józanodó
fejjel. A zongorista már csak a saját szórakoztatására
játszik, letargiája ránk is átragad, de nem
engedi, hogy ebben az állapotban távozzuk, egy modoros reggae-vel
(!) bocsát minket utunkra, hogy derûsen induljon a nap, ami
idõközben ránk virradt. *DP
THE GADJITS
- Today Is My Day (Thick Records, 2002)<
A ska/punk
zenekarok néhány évvel ezelõtti áradatából
a GADJITS volt az egyik kedvencem, fúvósok helyett valami
régi elektromos orgonát használtak, vidám,
átmozgatós kis dalaik voltak és még egy lány
is vokálozott nekik. Erre most itt ez az új album, az énekes
hangján és az orgonán kívül semmi sem
utal arra, hogy ugyanarról a zenekarról van szó. Déli,
blues-os rockzenével próbálkoznak, ami önmagában
még nem lenne akkora probléma, de sajnos úgy tûnik,
néhány akciós Best Of Rock 60-70's cd-n kívül
nem érte õket egyéb hatás a mûfajból.
Szinte minden témájuk ordító lopás,
ráadásul még arra sem vették a fáradságot,
hogy legalább b-oldalas AC/DC-számokat kotorjanak elõ,
maradtak prédának a rádiós WHO meg TROGGS slágerek.Elsõ
hallásra olyan, mintha a BLACK CROWES szólna, de néhány
taktus után kiderül, hogy itt bizony valami másról
lehet szó, a GADJITS még õket is könnyedén
alulmúlja. Szégyen. *smartpunk
***
KONCERTEK ***
Február
28. Bp., Rocktogon -
THE TAKTIKA,
FABULON, ANNABARBI
Március
1. Gödöllõ, Trafo Club -
GARRISON
(US), ANNABARBI, FALCONGATE (H), HÁTSÓ SZÁNDÉK
Március
2. Bp., Simon's Pub - Crust/grind Est
ABORTION
(SK), JACK (H), HUMAN ERROR (H), DIN-ADDICT (H), SZARGYEREK (H)
Március
3.v.4. Bp., Jailhouse -
TIDAL
(D - emo/sreamo), THE TAKTIKA
Március
8. Gödöllõ, Trafo Club -
FROM
ASHES RISE (US - brutál hardcore Nashville-bõl), Y (D - power
violence), MY OWN LIES (D), JACK, HUMAN ERROR
Március
8. Bp., Vekker (Muter és Fater) Klub - XI. BluePop Fesztivál
BRIGÁD
(pécsi skate punk), BANKRUPT (Bp. dallamos punk), FÜRGERÓKALÁBAK
(szekszárdi debilcore), THE BUTTHOLES (veszprémi melodycore),
ÉSZKIJÁRAT (Bp. melodycore)
Március
9. Szolnok -
FALCONGATE
(H)
Március
15. Gyõr -
ALVIN
ÉS A MÓKUSOK, FALCONGATE (H)
Március
19. Miskolc, Földalatti Klub -
CHILDREN
OF FALL (S), NIKAD (CRO)
Március
23. Eger, Soho -
HOPE
DIES LAST (A )
Március
27. Wigwam -
IGNITE
(US), SUPERBUTT (H), DAWNCORE (H)
Március
28. - április 2.
INERDZIA
(I - oi-punk, magyar turné)
Március
29. Gödöllõ, Trafo Club -
CATARACT
(CH - metalcore), LACK (DK - mint a REFUSED), PAINT THE TOWN RED (D), NEWBORN,
FALLEN INTO ASHES
Március
29. Bp., Simon's Pub -
SPEICHELBROISS
(D), ANALOG (D), LECSA-PUNK, HIBABEJELENTÉS
Március
30. Bp., SAP -
JUDAS
PRIEST
Március
31. Gödöllõ, Trafo Club -
MORONIQUE
(A - emopunk), ALVIN ÉS A MÓKUSOK, FALCON GATE
Április
1. Eger, New Face (=Rolling Rock, =Soho)
INERDZIA
(I), SEVEN DAYS A WEEK (H)
Április
2. Budapest -
TIME
X (POR - straightedgehc)
Április
5. Budapest - Fesztivál
BURN
HOLLYWOOD BURN (F), ANALENA (HR), THE TAKTIKA (H) + ...
Április
6. Miskolc, Földalatti Klub -
ANALENA
(HR)
Április
9. Budapest -
OIL (NL)
Április
23.Bp., Süss Fel Nap -
ENSIGN
(US - oldchool HC), SPEAK UP! (H), HOLD X TRUE (H), SFF (H)
Április
27. Bp. -
CHILDREN
OF FALL (S), PLEDGE ALLIANCE (A), ANNABARBI
Május
9. Gödöllõ, Trafo Club -
KILL
YOUR IDOLS (US), ENTREAT (SLO), HÁTSÓ SZÁNDÉK
Május
10. Sárvár, Vár -
ENTREAT
(SLO - emo-metal-mayhem), EMBERS (H - prog.metal)
Május
18. Bp. -
DAYGLO
ABORTIONS (CAN), BANDANAS (H)
Május
29. Bp. -
THE BLACK
HAND (CAN - metal+core)
Június
7. Bp. -
SUNSHINE
(CZ)
***
KONCERTEK KÖZÉP-EURÓPÁBAN ***
Február
19. Bécs, TüWi -
xMAROONx,
MASADA
Február
19. Klagenfurt (A), Barfly -
XBXRX
(US - keyboardchaosscreamo)
Február
20. Bécs, Szene -
THE FALL
(UK)
Február
21. Ljubljana, Orto Klub -
LO-LITE
(NL), DEXTER (NL)
Február
22. Bécs, Flex -
THE NOTWIST
(D)
Február
27. Bécs, Arena -
ALL SYSTEMS
GO (US - punk), BURNING HEADS (F - punk), SATANIC SURFERS (S - punk)
Március
1. Bécs, EKH -
SABOT
(US - dob+basszus instr.), SENSUAL LOVE
Március
2. Bécs, TüWi -
GARRISON
(US), TIDAL (D), THE ATLANTIC MONTHLY (A)
Március
3. Bécs, Flex -
ESKOBAR
(SE)
Március
7. Prága, Rock Cafe -
LES SAVY
FAV (US - art rock), MARS VOLTA (US - AT THE DRIVE-IN, LONG BEACH DUB ALLSTARS,
GOLDEN tagok!), THE APES (US - elektrogarázsrock)
Március
7. Bécs, Szene -
SIX BY
SEVEN (UK - posztrock), THE (INTERNATIONAL) NOISE CONSPIRACY (SE - agit-retro-rock),
YVONNE (SE)
Március
8. Prága, Akropolis -
THE STROKES
(US), STEREO TOTAL
Március
9. Bécs, Pepsi Music Hall -
THE STROKES
(US), STEREO TOTAL
Március
9. Bécs, EKH -
FROM
ASHES RISE (US - brutál hardcore Nashville-bol), Y (D - powerviolence),
SEE YOU IN HELL, MY OWN LIES
Március
9. Ilirska Bistrica (Szlovénia), MKNZ -
LES SAVY
FAV (US - art rock), MARS VOLTA (US - AT THE DRIVE-IN, LONG BEACH DUB ALLSTARS,
GOLDEN tagok!), THE APES (US - elektrogarázsrock)
Március
10. Zágráb, KSET -
LES SAVY
FAV (US - art rock), MARS VOLTA (US - AT THE DRIVE-IN, LONG BEACH DUB ALLSTARS,
GOLDEN tagok!), THE APES (US - elektrogarázsrock)
Március
11. Bécs, Arena -
CAPDOWN
Március
13. Bécs, TüWi -
SONG
OF ZARATHUSTRA (US), METROPHON, JAMES GORDON
Március
13. Bécs, Arena -
NEBULA
(US)
Március
18. Csáktornya (Cakovec, Horváto.) -
CHILDREN
OF FALL (S), NIKAD (CRO)
Március
21. Bécs, Flex -
FIREWATER
(US - NYC indie legenda)
Március
23. Bécs, Pepsi Music Hall -
HEATHER
NOVA
Március
26. Prága, 007 -
ANTISEEN
(US - motorheadpunk)
Április
1. Bécs, TüWi -
PYLON
Április
4. Prága -
DIANOGAH
(US - mathrock)
Április
5. Bécs, Arena -
HYPOCRISY,
MAYHEM, VADER, MALEVOLENT CREATION
Április
5. Zágráb -
DIANOGAH
(US - mathrock)
Április
17. Zágráb, KSET -
AMERICAN
HERITAGE (US), HAYMARKET RIOT (US)
Április
19. Bécs, Szene -
LAMBCHOP
(US - alt.country)
Április
19. Bécs -
TRISTEZA
(US - poszt rock)
Április
20. Bécs -
90 DAY
MEN (US)
Április
22. Zágráb, KSET -
90 DAY
MEN (US)
Április
25. Bécs, TüWi -
YAPHET
KOTTO (US - érzelmes hardcore Santa Cruz-ból), ANALENA (HR
- emo), HOLLY MAY
Április
28. Bécs -
CHILDREN
OF FALL (S)
Május
7. Bécs, Chelsea -
KARATE
(US), THE ATLANTIC MONTHLY (A)
Május
7. Prága, 007 -
ENGINE
DOWN (US), AINA (E)
Május
9. Prága -
HANSON
BROTHERS (CAN - punkrock)
Május
13. Bécs -
ENDSTAND
(FIN)
Május
14. Bécs -
DEAD
AND GONE (US - sötét noiserock)
Május
30. Ljubljana -
OXES
(US - mathrock)
Május
31. Zágráb -
OXES
(US - mathrock)
Június
1. (A) -
OXES
(US - mathrock)
Június
2. Bécs -
OXES
(US - mathrock)
Június
7. Bécs, EKH -
THE BLACK
HAND (CAN)
Június
11. Bécs -
SUNSHINE
(CZ)
Július
4. Bécs -
MDC (US
- punk), MOLOTOW COCTAIL (US)
Július
16. Prága, Futurum -
MDC (US
- punk), US BOMBS (US - punk)
***
LINKEK ***
http://www.garrisonkills.com
http://www.extra.hu/annabarbi
http://www.trafoclub.hu
http://www.notwist.de
http://www.morrissey-solo.com
http://www.cornelius-sound.com
http://www.matadorrecords.com
http://www.mergerecords.com
http://www.thegadjits.com
http://www.thickrecords.com
**********************************************************
LEIRATKOZÁS:
[email protected]
subject:
(bármilyen anyázás)
body:
(itt lehet folytatni)
**********************************************************
CIKKEKET,
KRITIKÁKAT, BESZÁMOLÓKAT
az [email protected]
címre várunk
|
