Az alkalmazott technológia a tervszerűen ellenőrzött módon való lerakás prizmás rendszerben. A lerakást rétegesen végezzük, ahol minden réteg a hulladékokból álló prizmák hálózatából áll. A hulladékprizma téglalap keresztmetszetű, amelynek koronasíkja a szállító járművek közlekedési útja és lerakó területe.

Az első réteg prizmahálózatának gerince a főprizma, hajtási iránya a bejáró út tengelyének meghosszabbításában van. Erre merőlegesen a mellékprizmák, valamint ezek további keresztprizmái.

A prizmák magassága télen max. 7m, nyáron 1, 5-2, 5 között. A főprizma koronaszélessége 20m, az oldalrézsű 1: 1 arányú.

A 3 munkafázis ismétlődik, a folyamatos egyengetés és takarás a fő munkaidőben állandóan üzemelő dózert igényel.

A takarásnak több szerepe van: - hőszigetelés

• napi
• közbenső
• végleges

Ennek a takarási módnak a fő szerepe a hulladék védelme (pl. szél ellen) ill. a rovarok, madarak és egyéb állatok távoltartása és a tűz begyulladásának elkerülése. A fedőréteg vastagsága kb. 15cm vastagságúnak kell lennie. Ennek a takarási módnak szerepe van a felszíni vizek távoltartásában is, mert a napi földtakarás lelassítja a víznek a lerakóhelyen keresztüli lefele irányuló mozgását. Így a csurgalékvíz a lerakóhely oldalán kiszivároghat és ezzel különféle szennyezések, mérgezések léphetnek fel.

Ennek a fedőrétegnek az a célja, hogy csökkentse, a lehetőségek szerint, a hulladékba szivárgó víz mennyiségét. Ezt úgy érhetjük el, hogy jó vízáteresztő-képességű talajokat használunk lejtős elrendezésben, amelyek elősegítik a jó vízelvezetést, és lehetővé teszik, hogy a növényzet megakadályozza az eróziót, és elősegítse az elpárolgást. A végleges réteget akkor viszik fel a lerakóhelyre, amikor az elérte a tervezett határértéket. Ez általában agyag vagy iszap, mert kis áteresztőképességű és nem enged nagy mennyiségű vizet be a hulladékba.

A lerakott hulladék ellenőrizetlen égetése törvénybe ütközik, mert a levegőszennyezés egyik formája.

Ez a gond télen gyakori, mert a forró égési végtermékek, amelyeket a lakosság meggondolatlanul a többi hulladékkal együtt a szeméttárolókba dobnak, meggyújtják a többi hulladékot is. Ha a személyzet ilyen tüzet észlel, azt azonnal el kell oltani, homokkal, földel

A lerakóhelyen, ajánlatos, minden hulladékkal dolgozó berendezéssel önműködő tűzelfojtó rendszereket felszerelni.

A lakossági hulladékban mindig megtalálhatók bizonyos mikroorganizmusok, közöttük néhány patogén is lehet. A hulladék szerves anyaga tárolás során a mikroorganizmusok tevékenysége nyomán bomlásnak indul. Ezért a gyűjtésnél törekedni kell a zárt rendszerű és gépesített megoldásokra.

Az egyes forrásokból származó hulladékokban gyakran találhatók fertőző betegségeket is terjesztő kórokozók. Megfelelő körülmények között a kórokozók a hulladékokban hosszabb ideig életképesek, innen vízbe, talajba kerülhetnek, és további fertőzéseket okozhatnak.

A legyek sok betegséget terjesztenek, a baktériumokat fizikailag a hulladékról az élelmiszerekre szállítják.

A szúnyogok a telep mélyedéseiben levő vízben tenyésznek, olyan betegségeket terjesztenek, mint malária, agyvelőgyulladás. A fő védekezési forma ellenük: az esővizet összegyűjtő mélyedések feltöltése és ezzel a tenyészhelyek megszűnése.

A rágcsáló veszettséget, tífuszt és pestist terjesztenek. A hulladékkal kerülnek a telepre, ha megfelelő életkörülményeik vannak, akkor ott is maradnak és elszaporodnak. Ha túl nagy a rágcsálóáradat, akkor csapdákkal és méreg kihelyezésével megtizedelhetjük az állományt.

A csurgalékvíz a lerakóhelyen elhelyezett szerves anyag bomlásának, valamint a csapadéknak együttes eredménye. A csurgalékvíz mennyiségét szabályozni lehet a hulladékhoz bejutó esővíz mennyiségének csökkentésével. Folyékony hulladékot (fáradt olaj stb.) nem tárolunk, mert ez is növeli a csurgalékvíz mennyiségét.

A csurgalékvíz erősen szennyező, így a vizekben komoly szennyezést okozhat. Általában tartalmaz nehézfémeket, a bomlás során keletkező szerves savakat, oldószereket, fáradt olajat stb.

A hulladéklerakó tervezésénél gondoskodni kell a csurgalékvíz elvezetésére szolgáló csövek beépítéséről és a csurgalékvíz felfogására szolgáló tárolóról. A felfogott csurgalékvizet lehetőség szerint helyben tisztítjuk, vagy derítőállomásra szállítjuk.

• a felszínen lefolyó víz és a talajvíz összetétele a lerakóhely körül;
• a lerakott hulladék tömörödése miatt bekövetkező süllyedés;
• a takaróréteg eróziója;
• a hulladékrétegen való átszivárgás;
• a keletkezett gázok és azok terjedése;
• a talajvíz szennyeződés terjedésének előrejelzése, matematikai modellezés.

A fenti eljárások az összes lerakóra érvényesek. Új lerakók esetén meg kell határozni a talajvíz eredeti kémiai összetételét és időként háttér - gázellenőrzést kell végrehajtani. A lerakó bezárása után még 5 - 10 évig szükséges a folyamatos ellenőrzés.

A lerakó közelében ellenőrző talajvíz kutakat kell létesíteni, és folyamatos vízvizsgálatokat kell végezni. A talajvíz mintákat vizsgálni kell:

• biokémiai oxigénigén;
• lúgosság;
• keménység;
• pH;
• klorid;
• szulfát;
• nátrium;
• kálium;
• kalcium;
• nehézfém stb. összetétel szempontjából.

Ha folyóvíz van a közelben akkor célszerű ennek az összetételének a mérése is.

A gázösszetétel gázkromatográf segítségével határozható meg, a mintákat nem a kivezetőcsövek végén, hanem a belsejéből kell venni a mintákat.

• összes elemi szén meghatározása lángionizációs detektorral;
• szagküszöbérték olfaktometriai meghatározása;
• egyes összetevők kimutatása gázspektométer és tömegspektométer használatával.

• építészeti intézkedések;
• földfalak;
• növényzet telepítése;
• gázkezelés, tisztítás;
• szennyvíz iszapok előkondicionálása.

Az ily módon keletkezett faállomány gazdasági szempontból jelentéktelen, mert ezeknek a fő rendeltetése a talajvédelem.

A munkakörök:

1. A lerakóhely vezetője: ő felel az egész telep üzemeltetéséről, a személyzet kinevezéséről, a kiadásokról, a munkavédelmi előírások betartásáról és a teljesítmény értékeléséről. Ismernie kell a lerakó helyes működtetésére vonatkozó szabályokat és rendelkezéseket.
2. Műszakfelügyelők: az elvégzett munka helyszíni felügyelője. Legfőbb feladata meggyőződni arról, hogy minden feljegyzés, művelet és probléma minden nap feljegyzésre kerüljön. Be kell számoljon minden nap a lerakóhely vezetőjének.
3. Berendezések kiképzett kezelői: az a személyzet, amely a bonyolult berendezéseket müködteti (dózer, stb.)
4. Segédmunkások: a telep működtetéséhez szükséges munkákat végzik el.

A hulladéklerakó éves forgalma: 150000 m³/év

Évi munkanapok száma: 250 nap

Szerves hulladék aránya: 35%

Papír: 10% Műanyag:15% Fémdoboz: 10%

1 m³ hulladék = 150kg

150000 m³ hulladék = 22500 tonna

1 km²-en 300 lakossal és 1 t/fö/év hulladék-előállítással számolva ez 22500 főt és 75 km² -es ellátó körzetet jelent. Ez egy 4,9 km sugarú körnek felel meg, ahol a hulladékgyűjtő gépjárművek egy forduló során 8 km-t tesznek meg.

A 75 km ² -es körzetet 5 egyenlő részre osztjuk fel, és minden körzetből hetente egyszer hozzuk el a szemetet.

Napi hulladék: 150000/250=600m³

Heti hulladék: 600*5=3000m³

Kukák száma:-110 l-es kuka 22500db (2475 m³)

-1100 l-es kuka 600db (660 m³)

Összes kuka térfogata: 3135 m³

Egy nap elszállításra kerül: 4500 db 110 l-es kuka és 120 db 1100 l-es kuka

A 110 l-es és 1100 l-es kukák elszállítására egyaránt alkalmas: RÁBA-MUT-HAIFISCH.

Névleges befogadóképessége: 110 m³

Napi 3 fordulóra képes.

Szükséges mennyiség: 600 / (110*3) = 2 + 1 db

1 nap beérkező hulladék 600 m³. Ebből előtömörítés után lesz 300m³.

1 m-es rétegvastagsággal számolva ez 300 m² területigényű.

Napi földszükséglet: 300 m³ * 0,2 = 60 m³

Egynapi összes térfogat: 300 + 60 =360 m³

18 évi összes térfogat: 360*250*18=1620000 m³

Ezt terítő - tömörítő gép felére tömöríti, tehát 810000 m³ térfogattal kell számolni.

810000 m³ / 5 m = 162000 m² területet foglal el a hulladék (+ föld), amely egy 500 m x 400 m-es téglalap alapú területen helyezkedik el.

Az üzemeltetés alatt szükséges összes föld 200000*0,2*5 + 200000*1 = 750000 m³

Ezt a földmennyiség-szükségletet kielégíti a hulladék-gödör létrehozásakor kitermelt földmennyiség.

Napi földszükséglet: 300 m²*0,2 m = 60m³

Ennek szállításához 1 db RÁBA K26.188 tehergépkocsi szükséges. Ennek hasznos terhelése

13 t, ez kb. 7,5 m³ földnek felel meg.

Napi fordulok száma: 60/7,5 = 8

Mivel a föld a telephelyen van, ezért a napi 8 forduló megoldható.

Felterhelését 1 db HSW WHEEL Loader 510C típusú földfejtő homlokrakodó végzi.

Alapgép típusa: RÁBA 832.20

A felépítmény típusa: MUT 22,0/215g

Önsúly: 13620 kg

Összsúly: 25395 kg

A hulladékgyűjtő űrtartalma: 22m³

Névleges befogadó képesség: 110m³

Hosszúság: 9500mm

Magasság: 3600mm

Üzemóra költség: 192000 lej

Állásköltség: 56000 lej

Önsúly: 10600 kg

Összsúly: 23600 kg

Raksúly: 13000 kg

Hosszúság: 7800mm

Teljesítmény: 188 kW

Megengedett sebesség: 67 km/h

Üzemóra költség: 200000 lej

Állásköltség: 36000 lej

1db HSW WHEEL Loader Földfejtő homlokrakodó

Teljesítmény: 69.4 kW

Hosszúság: 5590 mm

Nyomtáv: 2260 mm

Rakodó magasság: 3430 mm

Kanál térfogata: 0.95 m³

Kanál szélessége: 2390 mm

Rakodó szélesség: 7 km/h

Üzemóra költség: 200000 lej

Állásköltség: 72000 lej

Teljesítmény: 95 kW

Hosszúság: 5800 mm

Nyomtáv: 2740 mm

Tolólap szélessége: 3200mm

Maximális tolómagasság: 960mm

Munkasebesség: 4 km/h

Üzemóra költség: 280000 lej

Állásköltség: 64000 lej

1 gép 1 napi üzemóra költsége: 7*192000 = 1344000 lej

2 gép 1 évi üzemóra költsége: 3*250*1344000 = 1008 millió lej

1 gép 1 napi állásköltsége: 1*56000 = 56000 lej

2 gép 1 évi állásköltsége: 3*250*56000 = 42 millió lej

Tartalék gépjármű 1 évi amortizációs költsége 15%-kal számolva:

960000000*0,15 = 144000000lej

1008 millió + 42 millió + 144 millió = 1194 millió lej

2 gépjármű üzemeltetésének 1 évi bérköltsége:

2*12*4 millió = 96 millió lej (+45% ad) = 139,2 millió lej

1194 millió + 139,2 millió lej = 1333,2 millió lej

1 kanállal felterhelt föld átlagos mennyisége. 0,7 m³ felterhelési ideje 11 perc.

Üó. költség egy napra : 1,47*200000 = 294000 lej

Üó. Költség egy évre: 250*294000 = 73 millió lej

Állásköltség egy napra: 5,44*72000 = 391680 lej

Állásköltség egy évre: 250*391680 = 97,2 millió lej

73 millió lej + 97, 2 millió lej = 170, 2 millió lej

A teherautó üzemeltetésekor felmerülő költségek:

A teherautó 1 napi üó. költsége: 0, 1*8*200000 = 160000 lej

A teherautó 1 évi üó. költsége: 250*160000 = 40 millió lej

A teherautó 1 napi állásköltsége: 6, 6*36000 = 237600 lej

A teherautó 1 évi állásköltsége: 250*237600 = 59,4 millió lej

A tehergépkocsi évi összes költsége: 99, 4 millió lej

Napi üó. költség: 4*280000 = 1120000 lej

Évi üó. költség: 250*1120000 = 280 millió lej

Napi állásköltség: 4*60000 = 240000 lej

Évi állásköltség: 250*240000 = 60 millió lej

A lánctalpas erőgép évi összes költsége: 320 millió lej

170, 2 millió lej + 99, 4 millió lej + 320 millió lej = 589, 6 millió lej

4 főre, 1 évre: 4*12*4 millió lej = 192 millió lej (+45% TB) = 278, 4 millió lej

Telepre 2 éjjeli őr 1 évi bére: 2*12*3, 2 millió lej = 76, 8 millió lej (+ 45% TB) = 111, 36 millió lej

Telepvezető 1 évi bére: 12*6,4 millió lej = 76,8 millió lej

Adminisztrátor 1 évi bére: 12*4,8 millió lej = 57,6 millió lej

A telep területének éves bérleti díja: 48 millió lej (+45% TB) = 69,9 millió lej

Víz + áram + telefon díja 1 évre: 20 millió lej (+45% TB) = 29 millió lej

A telep összes költsége:

1333,2 millió lej + 589,6 millió lej + 278,4 millió lej + 111,36 millió lej + 76,8 millió lej +

57,6 millió lej + 69,9 millió lej + 29 millió lej = 2545,86 millió lej

Hulladék dija: 2545,86 millió lej / 150 ezer m³ = 17000 lej/m³ (felkerekítve)