Csendes Éj
Call of Cthulhu modul 1-4 játékos részére
Az Őrző információja
Yibb-Tstll kultusza nagyon kicsi, szinte senki sem tud róla. Eredete az idők homályába vész, mikor ez a félelmetes Nagy Öreg még nem volt az Álomföldek fogja. Fanatikus varázsló-papjai, akik az Elefántcsontpenge Papjaiként is ismertek, hatalmas tudást és félelmetes eszközöket kaptak szektáik kordában tartására. Ám azok a napok már elmúltak. A papok elfeledték ismereteiket istenük bebörtönzése után, vagy örök álomba merültek, várva Yibb-Tstll szabadulására.
Egy ilyen pap volt Abdul-Ihn-Haszim is, aki Arábiában merült hosszú álomba. Nemrég ébresztette fel egy régészexpedíció, és ő a helyzetet kihasználva beköltöztette lelkét az expedíció egyik tagjába. Elkezdett kutatni, és meglepődve tapasztalta, hogy a csillagok állása nemsokára kedvező lesz, Yibb-Tstll ismét ezen a földön járhat hatalma teljében.
Elindult hát, hogy kiszabadítsa istenét és romlást hozzon a világra...
A Nyomozók információja
A kaland kezdetén a nyomozók mindegyike - vagy egyike - épp az éjféli miséről tart hazafelé. Az utca csendes, a Miscatonic folyón jégpáncél feszül, és az égen tovaúszó felhőkből épp most kezdett el szállingózni a hó. Az utcák némaságát hirtelen egy metsző sikoly tépi szét: SEGÍTSÉG, GYILKOS!!!
A karakter melletti kapualj ajtaja kivágódik és egy nagydarab nő esik ki félájultan a friss hóra. Motyog valamit, hogy a nyomozók pont ne érthessék, és amikor az egyikük lehajol hozzá, teljes erejéből a fülébe ordítja: "Gyilkos! A pincében! SEGÍTSÉG!", majd elájul. Amint elindulnának befelé, megjelenik az öreg, sovány házmester is és felvilágosítja karaktereinket, hogy ez az asszony az ő felesége, és arra van a pincelejárat, és igenis, ez egy rendes bérház, itt mindenhová be van vezetve a villany.
A rozoga faajtó nyikorogva tárja fel a szűk pincelejárót. Korlát persze nincs, és a villanykapcsoló is lent található, bármily kitartóan is simogatják hőseink a falat. A téli éjszaka szinte nem is létező fényében kell nekivágniuk a meredek deszkalépcsőnek. A pince valaha egyetlen hatalmas terem lehetett, de a lakók számának megfelelő raktárocskára osztották fel, deszkafalakkal és lelakatolt falemezajtókkal leválasztva őket. Ez valóságos kis labirintust alakított ki, amelyben bár eltévedni nem könnyen lehet, de csapdába esni annál inkább. A kis termecskékben mindenféle limlom kacat halmozódott fel, legtöbbje gyúlékony. A vékonyka folyosókat csupasz villanykörték világítják be haloványan. Valahonnan a térség belsejéből hisztérikus motyogás és zokogás hallatszik.
A pincehelyiség legtávolabbi sarkában egy huszonéves fiatalasszony zokog keservesen. Hálóruhája véres, szakadt, testén harapásnyomok. A jobb kezében egy vérrel szennyezett konyhakést szorongat. Mellette egy petróleumlámpa szórja szét betegsárga fényét. A lámpa előtt valami alaktalan apró test hever a hideg padlón már alvadásnak indult vérben. A nő mögött a falon durván, hozzáértés nélkül felfestett, elnagyolt okkult jelek borítják a falat. Az asszony valamiféle rácson bámul lefelé, oda suttogja, sírja, sikoltja panaszát és bűnét:
"Megöltem! Halljátok ördögfattyak!? Megöltem a porontyotok! Adjátok vissza az enyémet..."
Ez a jelenet 1/1D3 SAN pontot követel a nyomozóktól.
A nyomozók valószínűleg megpróbálják elfogni vagy lefegyverezni az asszonyt. A statisztikái a modul végén. Anne jelenleg éppen beszámíthatatlan, ha megközelítik, vagy megpróbálják megérinteni, igen agresszívan reagál. Egy sikeres Pszichoanalízis próba némi rábeszélés mellett azonban meggyőzheti, hogy a kést lerakva nyugodtan kijöjjön a nyomozókkal. Kint már várja őket a rendőrség és egypár szenzációhajhász újságíró. A szokásos procedúrák után - vallomás, azonosítás stb. - hazatérhetnek és aludhatnak (ha bírnak).
Mi történt valójában?
A nő, Mrs. Anne Kubalnik, megölte a férjét és gyermekét. Elmondása szerint a férje, aki az Arkhami Csatornázási Műveknél dolgozott, alkut kötött valamiféle ördögökkel, hogy ő belészeressen. Az ördögök viszonzásul a majd megszületendő gyermekét kérték. A férfi, aki igen ronda volt mellesleg, beleegyezett. Két év házasság után megszületett a gyermek és a ghoulok, (ők voltak a titokzatos ördögök) eljöttek a gyermekért. Bár a férfi megpróbált kibújni az alku alól, ezért festette fel a pincébe a csatornalejárathoz azokat az okkult jeleket, nem tudott mit tenni. A felesége megtébolyodott a ghoulok látványától és gyermeke elrablásától, hiába hagyták ott a szörnyek a saját gyermeküket. Megragadta hát a konyhakést és szíven döfte a férjét, majd letámolygott a pincébe a cseregyerekkel és feltrancsírozta azt.
Másnap.
A következő napon minden arkhami újság a karácsony mészárlással van tele. Persze a nyomozók is említésre kerülnek, sőt egynémely szemtelenebb újságíró nem szégyelli az otthonukban zavarni őket. Este történik az igazán érdekes fordulat: meglátogatja egyiküket, vagy mindegyiküket Henry Woodsworth atya, a helyi katolikus felekezet lelkipásztora. Woodworth tiszteletes sovány, az 50-es éveiben járó kedves ember. A hóna alatt egy üveg miseborral (ne feledjük, hogy alkoholtilalom van!), az arcán pedig cinkos vigyorral telepedik le a nyomozó(k) lakásának legkényelmesebb fotelébe.
Henry Woodworth: Közismert és kedves ember, senki sem tudja róla, hogy 1898-ban meghalt Arábiában. Az ő testét vette fel Abdul-Ihn-Haszim, Yibb-Tstll papja. Miután elorozta a testet, a jámbor lelkész emlékei is kellettek neki, így hát végrehajtott egy ocsmány rituálét, hogy megszerezze őket. Azóta várja a csillagok megfelelő állását, és tudja, hogy ez év Szilveszter éjszakáján éjfélkor jön el az idő. Harminc hosszú év alatt sok mindent megtudott Arkhamról, a benne élők törvénytelen üzelmeiről - hisz egy papnak minden hívő bátran elmondhat bármit a gyónások során. Megalapította Yibb-Tstll több ezer év óta egyetlen szektáját és megtalálta azt a helyet, ahol végre lehet hajtani az idézést. Az idézéshez nemcsak a megfelelő hely és idő szükséges, hanem a megfelelő áldozatok is. Öt gyermeket kell feláldozni, csecsemőket, akik még érintetlenek. Négy gyermeket már megszerzett, az ötödiket pedig már kinézte. Sajna a ghoulok előbb lecsaptak... Meg kell szereznie a gyermeket, és ehhez segítségre lesz szüksége. És persze a nyomozókra gondol először!
Elmondja, hogy szegény Annenak nem voltak közeli rokonai, a temetésre nem jöhet el, és úgy alapjában véve senkit sem érdekel a gyermek lelki üdve. Megkéri a nyomozókat, hogy jöjjenek el a temetésre, hisz jól tudják, hogy halt meg mindkét szerencsétlen, legalább ők legyenek ott. Persze később, miután a misebor alapos fogyásnak indult, mesélhet fiatalkori élményeiről, Arábiai kalandjáról stb. Amint éjszakába hajlik az idő elbúcsúzik, reménykedve a 28-ai temetésen való találkozásban.
A harmadik nap, december 26.:
Az egyik nyomozó, lehetőleg az, aki a legkevésbé lelkesedett a temetésen való részvétel ötletéért, talál egy kis levelet a postaládájában. A levélhez csatolva egy homályos fénykép, ami egy furán eltorzult szőrös embert(?) ábrázol, de alig kivehetően. A levél maga egy Smith nevű embertől jött (bár nincs rajta bélyeg, sem feladó), aki azt állítja, tudja mi történt a Kubalnik családnál. Leírja, hogy ilyen démoni teremtmények, mint amiket az anya látott (vagy látni vélt) őt is megkísértették, de sikeresen felvette velük a harcot. Többet sajnos nem mondhat, mert bajba került és nem akarja őket is belerángatni.
Ezt a levelet valójában Woodworth tiszteletes írta, így akarta jobban felkelteni a nem oly hevesen érdeklődő karakter figyelmét. A nyomozók ezen a napon elkezdhetnek gondolkodni, kutatgatni...
A negyedik nap, december 27.:
A mai nap a legalkalmasabb a keresgélésre, kutatgatásra. Elmehetnek:
- a rendőrségre, hogy belekukkantsanak az aktákba;
- a csatornázási művekhez, hogy a férjről kiderítsenek valamit;
- a városi levéltárba, utánanézni ennek a Smith nevű embernek, és
- az Arkham Szanatóriumba, hogy beszéljenek Anneval.
Amit megtudhatnak (a fenti sorrend szerint):
- a rendőrségi aktákat csak egy sikeres Hitelesség (Credit Rating), vagy egy Átverés (Fast Talk) próbával nézhetik meg. Anne Kubalnik vallomása a legérdekesebb része ennek, boncolást nem végeztek egyik áldozaton sem. Írd le nekik zavarosan és kuszán a Mi történt valójában? részt. Megjegyzem, hogy az Anne testén levő sérülésekről egy szó sem esik.
- a csatornázási műveknél beszélhetnek egy öreg alkalmazottal, aki elmondja nekik, hogy bizony ez a Kubalnik meglehetősen hibbant volt. Néha magában beszélt a csatornában, néha pedig úgy menekült onnan, mintha ördögök kergetnék. Az utóbbi egy hónapban pedig nem volt hajlandó egyedül lemenni, és ki tudja miket hadovált össze a társainak, akik sápadtabban jöttek ki a szennyvízrendszerből, mint egy hóember.
- természetesen tudják a teljes nevét ennek a titokzatos egyénnek, hisz aláírta a levelét. Egy sikeres Könyvtárhasználat (Library Use) próba és négy óra szükséges ahhoz, hogy megállapíthassák, az a Smith nevű ember temetőőrként dolgozott abban a temetőben, ahol a Kubalnik család elhalálozott részét temetik el. A lakása sincs onnan messze, mintegy negyed, félórai járás a város határában levő erdőbe. Egyetlen furcsaság van, hogy 1895-ben eltűntnek nyilvánították. Fontos, hogy csak a temetés után tudjanak a házához eljutni.
- az Arkham Szanatóriumban csak egy sikeres Hitelesség próbával láthatják Anne Kubalnikot, akkor is csak igen korlátozott ideig (max. 1 óra), és egy ápoló mindig jelen lesz. Annetól a Mi is történt valójában? részt tudhatják meg nyomozóink zavarosabb formában.
December 28. A temetés:
Délután négy körül már minden sötétbe burkolózik. A város szélén levő kis temető kihalt, csak egy kis csoport álldogál egy nagy földhalom mellet. A magas, szikár pap halk szavakkal búcsúztatja a holtakat a csendes hóesésben. A sírásók a szertartás végén megragadják a lapátot és a fagyott földrögöket a csecsemőméretű és a másik, normális koporsóra kezdik hányni. A pap szomorúan a nyomozókhoz lép és közli velük, nagyon meghatódott, hogy eljöttek a temetésre. Ezután elnézést kér, még van egy kis dolga a ravatalozóban.
A nyomozók a szertartás után útbaigazítást kérhetnek a temető-őrtől a Smith tanya felé. Ezt a fickó készségesen megadja, bár csodálkozik, hogy mit kereshetnek ilyen jómódú úriemberek annál a lerobbant vityillónál. Talán azt a kincset, amit állítólag az öreg Smith az eltűnése előtt kilopott a sírokból?
A házhoz egy kis erdei ösvény lehet csak eljutni, kocsival ez az út járhatatlan. Ha nincs náluk lámpa, akkor csak nagyon lassan tudnak haladni, mintegy fél, háromnegyed óra az út a kis faházig. A ház egy domb tetején áll, egy tisztáson. A hó vékony fehérségbe vonta a tetejét, teraszát. Mögötte egy fáskamra és egy mellékhelyiség romjai. Hiába, az idő vasfoga... A ház ablakai kívülről be vannak spalettázva, az ajtó pedig résnyire nyitva. A bemerészkedő nyomozókat a doh és penész szaga tántorítja meg. Ha nincs náluk lámpa, akkor sokat nem láthatnak. Ha van, akkor egy igen-igen lepusztult, a végletekig leegyszerűsített kicsiny lakban találják magukat. A szőnyeg valaha igen szép kézimunka lehetett, ma már csak egy penészes rongycsomó. Ugyanez igaz a függönyökre és az ágyra. A bútorok rozogák, nemigen bírnának ki nagyobb megpróbáltatásokat (pl. hogy nyomozó ráüljön, ráfeküdjön stb.).
A falakon polcok, a polcokon régi lekvárosüvegek, foszladozó könyvek. A legtávolabbi sarokban egy hatalmas kandalló, ami főzésre is alkalmas lehetett egykor, mielőtt a kémény beomlott volna. Az ablakokon belül fémrács van.
Innentől kezdve fontos, hogy mit csinálnak a nyomozók, mit mondanak a játékosok. Jegyezzük meg, hogy hagytak-e az ajtó előtt őrséget, átkutatták-e a fáskamrát, figyelnek-e bármi rendkívülire, vagy csak úgy hűbelebalázs módjára beözönlenek. Bármi is a helyzet, Woodsworth atya által megidézett Éjkísértők (Nightgauntok) megpróbálják rájuk zárni az ajtót, és felgyújtani a házat.
A nyomozók a házban találhatnak egy foszladozó naplót, melyet ez a kedves temetőőr vezetett, és melyben leírja, hogy tették pokollá az életét a ghoulok. Miközben ebbe az alig olvasható irományba temetkeznek, az éjkísértők halkan becsukják az ajtót és elreteszelik. A nyomozók, ha figyelmetlenek, csak a füstszagra figyelnek fel (észlelés próbák). De ekkor már késő... Az ajtó bereteszelve, az ablakokon rozsdálló vasrácsok (és a spaletták kívülről vannak becsukva!). Ha úgy ítéled meg, hogy túl sokat toporognak, akkor a szabálykönyvben található fuldoklásra vonatkozó szabályokat is bevetheted. A legegyszerűbb megoldást az ajtó kitörése jelentené (az ajtó STR-je 15), de ott a legnagyobb a tűz. Ha sikerült kitörni, akkor a kiugrásnál az alapkönyvben ismertetett szabályok szerint még meg is éghetnek.
A havon fura, hatalmas, denevérszerű árnyak (lehet, hogy csak a légszomj, a halál közelsége láttatja velük?), és fura sejtelmes huhogás száll a szélben, amit hamarosan elnyom az égő gerendák pattogása. Ha felnéznek, már csak messzi árnyakat láthatnak.
Vissza a kocsihoz, gondolják a nyomozók, mivel remélhetőleg egy kissé lesérültek. Az út visszafelé még nehézkesebb, mint amikor jöttek. Fura ugató huhogás mindenünnen, minta csak be akarnák őket kergetni - vagy csalogatni? - az erdőbe. A temető kihalt, mikor beérnek. A temetőőr (ez a mostani) bódéjában barátságosan ragyog egy petróleumlámpa. Ha benyitnak segítséget kérni, a temetőőr szétmarcangolt tetemét láthatják, amelyből bizonyos, hogy nagyobb húsdarabok is hiányoznak (SAN vesztés: 0/1D3). Az autóik nem indulnak, a motorházban mindenféle madzag lóg össze-vissza. A ravatalozó, talán ott van még Woodworth atya! - juthat eszébe valamelyiknek. Ám, ahogy arra indulnak észreveszik, hogy egy frissen ásott sírt meggyaláztak. Lehet találgatni, vajon melyiket? A csecsemő holtteste nincs meg, Kubalnik testéből is hiányoznak hatalmas darabok (SAN vesztés: 0/1D3). A ravatalozóban nincs senki, csak vérnyomok a padlón...
Mi is történt valójában?
Woodworth egy egyszerű csapdát állított a karaktereknek, és azok belesétáltak. Nem akarta, hogy halálos legyen, de azt igen, hogy alaposan rémüljenek meg. Arra is számított, hogy a ghouloknak táplálékra van szükségük. Megrendezte a saját elrablását. És persze a nyomozók ezt a nagyobb horgot is kénytelenek bekapni...
Miután valahogy visszakerültek a civilizációba, egy kórházban megfelelő ellátást kapnak. Gondolataik még mindig a temetés után történteken járnak, mikor betolják Woodworth atyát is a kórterembe. Látszólag súlyos sebei vannak, szemében fanatikus láng ragyog. Szinte önkívületben meséli el a nyomozóknak, hogy "rabolták el" őt a pokolbéli démonok, miként hurcolták keresztül-kasul a csatornákban, majd hogy mondták el neki, miket fognak csinálni azzal a csecsemővel, amit elraboltak az anyjától. Woodworth itt latba veti minden színészi képességét és megpróbálja rábeszélni a karaktereket, hogy tartsanak vele, mivel ő mindenképp megpróbálja kiszabadítani a gyermeket. Az akciót másnapra, december 29-ére tervezi. (Ne feledjük, hogy a nyomozóink 2D3 HP-t gyógyulhatnak sikeres Elsősegély (First Aid) és Orvoslás (Medicine) próbák során, sőt, ha nagyon cafatul vannak, akkor a heti 1D3 HP természetes gyógyulást is megadhatod nekik.) Azt tervezi, hogy a napi teendői után merészkedik le a csatornába. Ha a nyomozók vele tartanak (és miért ne tartanának?), akkor megbeszéli velük, hogy szerinte mit hozzanak erre a kalandra (biblia, feszület). A templom előtt várja majd őket este 6 körül.
December 29. A csatorna:
A nap valószínűleg lázas készülődéssel telik. Térképet akarhatnak a nyomozóink szerezni a csatornáról, fegyvereket, lámpát, gumicsizmát és ami még az eszükbe juthat. Ha nem gondolnak ilyesmire nem kell erőltetned. Lehet, hogy a megszerzett információk alapján a ghoulokról próbálnak meg tájékozódni az egyetemi könyvtárban (ekkor már a Mítosszal kapcsolatos könyvek a Miscatonic University könyvtárának elzárt részén vannak). Rád van bízva mit találnak, találnak-e egyáltalán valamit, vagy pedig be sem engedik őket a gyűjteménynek abba a részébe.
Este hat óra. A lámpák sápadt fényében ott áll Woodworth atya szikár teste. Fekete árnyéka hosszan elterül a mocskos hóval borított utcán. Sápadtan int nekik, és elindul lefelé az utcán. Az egyik omladozó falakkal határolt sikátorban közös erővel felszedik a csatornafedőt. A csatornába egy szűk lejárón lehet lejutni. A falba erősített, enyhén csúszós acélkapaszkodókat használva könnyedén lejut mindenki. Egy kisebb beugrón állnak, egy lépésre már ott hömpölyög a szennyvíz. A csatorna tojás alakú, a közepén talán ha térdig ér a víz. Úgy fejmagasságban futhatnak az esővíz elvezető erek. A fő csatornák Arkham nagyobb utcáival párhuzamosak és a Miscatonicba ömlenek. Kisebb, kb. fele-, harmadakkora vezetékek kötik össze ezeket, amikbe nem igazán lehet elférni.
Itt a csatornában számtalan veszély leselkedhet hőseinkre, akármennyire is felkészültek. Íme néhány példa:
- mérges gáz: sárgászöld színű, szúrós szagú gázfelhőbe botlottak. Ha nem keverednek ki belőle 2 kör alatt, akkor körönként 1D4 HP-t sebződnek.
- vízmosás: az elöl haladó karakter lába alól hirtelen kicsúszik a talaj. Teljesen elmerül a szennyvízben, egy sikeres Úszás (Swim) próba kell, hogy a felszíne kerüljön. Bármilyen féle-fajta felszerelése elmerülhet, elveszhet. Ha erre akarnak tovább menni, akkor mindenkinek meg kell mártóznia...(és persze ne feledkezzünk meg egy CON*3 próbáról. Ki tudja milyen betegségeket szedhetnek össze...)
- egy félpatkány (rat-thing): a nyomozók véletlenül megpillantanak egy hatalmas patkányt a sok kicsi között. Tényleg csak egy patkány volt? Nekem úgy tűnt, mintha emberi arca lett volna! ... (SAN vesztés: 0/1D6)
Egyszer elérnek egy meredeken lejtő járatot. Itt lesznek - állítja Woodworth atya. Le kell szánkázniuk. Ennek az alja nagyon sima, a víz már minden lehetséges kapaszkodót elkoptatott. Egy hatalmas csobbanással érkeznek le egy nagyobb terembe, ahol a derékig ér a víz. Középen egy hatalmas kőlap magasodik ki, azon egy furán összetákolt bölcső, amiből gyereksírás hallatszik. Mellette kétoldalt egy-egy ghoul ül, az egyiknek a kezében egy emberi combcsont, amiről élvezettel rágja le a húst, majd miután megcsócsálta a gyermek szájába próbálja erőltetni a pépet (SAN vesztés: 0/1D6).
A ghoulok szemmel láthatóan meglepődtek, de ez remélhetőleg semmi a nyomozók rettegéséhez képest. Itt nagy valószínűség szerint harcra kerül sor, kérlek, légy könyörületes a játékosaidhoz!!! Ha már minden kötél szakad, akkor berepül két éjkísértő (SAN vesztés: 0/1D6), akik felkapják a ghoulokat és a kőlaphoz csapdossák őket. Woodworth atya egyből a csecsemőért indul, és azt babusgatva, látszólag katatóniás állapotban szűkölve vészeli át a csatát. Ha valaki a nyomozók közül megőrülne, az éjkísértőket angyaloknak láthatja.
Az innen való kijutás problémájával most kell szembenézni. Arra nem tudnak visszamenni, amerről jöttek, ugyanis túl meredek felmászni, nincs semmi kapaszkodó, és a lefelé áramló szennyvízzel is meg kellene küzdeniük. Még három ilyen járat vezet ide, egy pedig el. Az elvezető járat ugyanúgy lefelé tart... Még egy csúszdázás! Ha valamelyik karakter el akarná venni Woodworth atyától a gyereket, nem adja. Szintúgy ő akar lenni az utolsó, aki lecsúszdázik (ő ugyanis tudja, hogy a csúszda a Miscatonic folyó jégpáncélja alá visz, és nem akarja, hogy lássák, amint kiviszik őt az éjkísértők).
Ha valamelyik karakter akadékoskodna, akkor a hirtelen nagyobb mennyiségű víz kezd beáramolni, amely magával sodor egyre több és több patkányt. A patkányok harapásaitól hajtva talán jobb belátásra tér a nyomozó.
A hideg csúszda után egy jeges élményben lesz részük a nyomozóknak. A befagyott Miscatonic jégpáncélját áttörve a halálosan hideg vízbe zuhannak. A folyó lassú árama elkapja, elsodorja őket a jég alatt. Bizony, ez egy halálos csapda. Innen csak nagy adag mázlival lehet kijutni. Kell egy sikeres STR*5 próba és egy Úszás is, hogy árral szemben visszaérhessenek oda, ahol betörték a jeget. Ha ez nem vált be, akkor egy sikeres Úszáspróba és Mázlidobás olyan helyre juttatja őket, ahol vékony a jégpáncél, át lehet törni. Ha pedig valaki bénázik... a fuldoklás szabályait már használtuk, csak most a körülmények egy kicsit mások.
Ha épségben kijutottak, akkor legyél igencsak engedékeny. Az első útjukba kerülő házba beengedik őket, kapnak forró teát stb. A nagyon súlyos sérülteket, vagy akár mindegyik nyomozót hajlandó elvinni a ház ura a Szent Margit kórházba.
Megjegyzés: ha nem akarnak a pappal menni, nem kötelező. Nem fogja őket erre kényszeríteni.
December 30.:
Másnap reggel két igencsak faragatlan rendőr letartóztatja hőseinket. (ez az esemény mindenképp bekövetkezik, akár elmentek a nyomozók a csatornába, akár nem). A vád emberrablás, gyilkosságra való felbujtás és gyilkossági kísérlet. A vádló Henry Woodworth tiszteletes, aki szerint ők vették rá Anne Kubalnikot, hogy ölje meg a férjét és a gyerekét, ők rabolták el őt és megpróbálták megölni, miközben elmenekült. A rendőrtiszt, aki a letartóztatást véghezvitte Woodworth tiszteletes embere, a nyomozóknak így nem sok esélyük van normális bánásmódban. Hacsak nem jó nevű ügyvéd az egyikük, még telefonálni sem engedik őket. Mire letisztázódik a helyzet, már be is esteledett. Most már jogosan felmerülhet a karakterekben a kérdés: ki a csoda ez a pap?
Egy kis éjjeli kiruccanás Woodworth tiszteletes házába igencsak jó ötlet. Bejutni egy kis ügyességgel és egy Zárnyitás (Locksmith) próbával lehet. A ház egyszerű, kétszintes épület. A bejárat egy rövid folyosó után a nappaliba vezet. A nappaliban egy hatalmas kandalló, fotelok, dohányzóasztalka. A polcokon könyvek, szobrok, a padlóra több szőnyeg is ki van terítve, mindegyik közel-keleti stílusjegyeket visel magán. A nappali másik végében van az emeletre felvezető lépcső, előtte szintén egy kisebb szőnyeg heverészik magányosan. Az egész helyiségnek olyan fura hangulata van, mintha egy mindenki számára idegen kultúra született volna meg a nyugati és az arab világ eme törpe méretű fúziójából.
Egy sikeres Észlelés (Spot Hidden) próbával lehet felfedezni egy félig szétégett könyvecskét a kandallóban. Míg a kandallórács leszerelésével vannak elfoglalva, remélhetőleg nem tesznek felfedező utakat a lakásban. Miután sikerült kiszedniük a súlyosan megrongálódott könyvecskét, hirtelen kivágódik az ajtó és egy hatalmas ember lép be. Puha kalapja a szemébe húzva, a ballonkabátja lebeg mögötte a kint tomboló viharban. Öles léptekkel a nappaliban terem és mély hangon megszólal: "Hol van Abdul?". A nyomozók elkezdhetnek magyarázkodni, döbbenten bámulhatnak, sok fogalmuk nem lehet róla, ki is az az Abdul. Pár másodperc múlva a titokzatos idegen átvág a nappalin és rálép a lépcső elé terített szőnyegre. Szinte azonnal összegörnyed a fájdalomtól és egy halk nyögés hagyja el a torkát. A szőnyegen térdre esik és fájdalmas nyögdécselése üvöltésbe csap át. Aztán az üvöltésből halk gurgulázás lesz, ahogy vért kezd hányni. Majd lassan fellebeg, pörögni-forogni fog és a testén mindenütt megnyíló sebekből mindenfelé fröcsög a vér. Utolsó erejével azt kiáltja: "Állítsátok meg!", majd a plafonhoz vágódik és ott egy villanással eltűnik. Nem marad utána más, csak pár liter vér a falakon és a nyomozókon (SAN vesztés: 1D4/2D4). Ugye milyen jó, hogy nem indultak el kutatgatni itt házban a karakterek?
A fejvesztett menekülés után nyomozóink megszemlélhetik szerzeményüket. A napló, mivelhogy ez is az, arabul íródott (vagy egy olyan nyelven amit még el bírnak olvasni a karakterek). Ami számukra ismerős lehet, az egy térképrészlet. Sikeres Ötlet (Idea) dobás, és egy Navigáció vagy Térképészet próba (és természetesen a megfelelő atlasz) felfedi, hogy ez a Miscatonic folyó forrását ábrázolja. Ha ez nem eléggé egyértelmű, akkor angol nyelvű bejegyzéseket is találhatnak ("Eljön a Újév és vele együtt Yibb-Tstll hatalma!" például). December harmincegyedik napjának éjféléig el kell jutniuk oda. És addig már csak mintegy 24 órájuk van!
December 31. A szertartás:
Ha oda akarnak érni, akkor már most el kell indulniuk. Az időjárás és az útviszonyok meglehetősen lelassítják a közlekedést. Ha totojázni akarnak, ne hagyd! Vigyék azt, amit egy fél óra alatt össze tudnak szedni.
Az utat tedd olyan nehézzé, amilyenné csak bírod. Szenvedjenek balesetet, robbanjon le a kocsijuk, vagy amit csak akarsz. A lehetőségek végtelenek. Lényeg az, hogy érezzék magukat elveszve.
A szertartás egy kis tisztáson zajlik, az egyik oldalon sziklás hegyoldal határolja és tör merészen az ég felé, körös körül pedig erdő. A tisztás közepén a még csak patak Miscatonic csörgedezik keresztül, felette, mintegy hídként, valami iszonytató erő által odadobált sziklák ívelnek át. A sziklákon öt fekete csuhába öltözött ember áll, mindegyik előtt egy-egy faasztalka. Az asztalkákon csecsemők sírnak. Lent, a sziklák tövében emberek állnak, üvöltenek, fetrengenek önkívületben. Mindent nagyszerűen bevilágít a máglyák tüze.
A nyomozók remélhetőleg éjfél előtt nem sokkal érkeznek meg. A tisztáson levő kb. 20 emberrel nem tudnak megküzdeni, ráadásul a tisztást Naach-Tith Védfala övezi (leírása az alapkönyvben). Az egyedüli esélyük az, ha megzavarják a szertartást. Hogy ezt miként teszik meg, rajtuk múlik (nálam pl. sikerült az utolsó pillanatban egy jelzőpisztollyal az egyik máglyába beletrafálniuk. Szép nagy lángja volt...). Ha haboznának, kezd el leírni a szertartást. Előkerülnek a dobok és valami embertelen ritmusra elkezdenek egyszerre vonaglani az emberek. A sziklákon álló csuhás alakok elkezdik kántálni a Hatodik Sathlattát:
"Ghe'phnglui mglw'ngh ghee-yh, Yibb-Tstll,
Fthagn mglw y'tlette ngh'wagh, Yibb-Tstll,
Ghe'phnglui mglw-ngh ahkobhg'shg, Yibb-Tstll;
THBAITE!?YIBB-TSTLL, YIBB-TSTLL, YIBB-TSTLL!"
Ezt a versszakot kántálják folyamatosan és mindig, mikor befejeződik, egy görbe elefántcsontszín áldozótőr lecsap, és vér pettyezi be használója arcát, és a háttérben megremeg a hegy. Mintha egy hatalmas trónszék formája bontakozna ki, és rajta, bár még csak halványan, de megjelenik egy iszonytató tömeg (SAN vesztés: 1D6/1D10).
Amennyiben sikeresen megzavarják a szertartást, a fő helyen álló pap hátraveti csuklyáját és dühtől remegve felemeli az előtte levő csecsemőt és lehajítja a patakba. Ezután elkezd menekülni a hegyoldal felé. A nagy zűrzavarban bármi megtörténhet. Az őrjöngő kultisták rájuk vethetik magukat, vagy akár el is menekülhetnek. Te döntesz, de vedd figyelembe, hogy eddig miket tettek a nyomozók azért, hogy idáig eljussanak.
Miután elcsendesedett minden, a nyomozók megtalálhatják a titokzatos idegen hulláját. Találhatnak nála egy medált, ami aranyból készült és ősi, misztikus jelek vannak belevésve. Ezután már csak haza kell jutniuk, és méltóképp megünnepelni az Újesztendő beköszöntét...
Konklúzió
Most jön a világ megmentése után megérdemelt jutalom. Amennyiben sikeresen megakadályozták az idézést az 1D10 SAN jutalom. Minden egyes megmentett gyermek után 1D6 SAN-t kapnak vissza. Ha nem tudják megmenteni a gyerekeket, csak tehetetlenül végignézték, ahogy megölik őket, 1D4+1 SAN pontot vesztenek. Ha sikerül elkapniuk Woodworth tiszteletest, akkor 1D4 SAN jár nekik jutalmul.
Elvarratlan szálak, avagy hogyan folytatnám?
Több lehetséges folytatás is elképzelhető. Most felvázolom a nekem legszimpatikusabbat. Abdul hosszú alvása alatt óhatatlanul is megismerte az Álomföldeket. Rengeteg ellenséget és barátot szerzett, és a titokzatos idegen egy Álomföldi hatalmasság, Kuranis király szövetségese volt. A medalion egy varázstárgy, ami eljuttatja viselőjét az Álomföldekre, ha a valós világban éppen alszik. Kuranis király új szövetséges álmodókat szeretne, hogy elkaphassa és megbüntesse Abdult gonosz tetteiért.
A modulban előforduló szereplők statisztikái:
ANNE a gyerekgyilkos, 28 éves
STR: 8 CON: 9 SIZ: 10 INT: 12 POW: 10
DEX: 13 APP: 15 EDU: 10 SAN: 35 HP: 9
Sebzésbónusz: +0
Fegyverek: Konyhakés 30% sebzés 1D6+sb
Képzettségek: Hisztérikus sikoltozás 70%; A gyereke szeretete 90%;
HENRY WOODSWORTH a.k.a. ABDUL-IHN-HASZIM, halhatatlan szektavezető
STR: 10 CON: 12 SIZ: 11 INT: 17 POW: 20
DEX: 11 APP: 10 EDU: 30+ (ez már a sokadik élete, és akárkinek az emlékeit megszerezheti)
SAN: 0 HP: 11
Sebzésbónusz: +0
Fegyverek: N/A
Varázslatok: Éjkísértő idézése/irányítása (Summon/Bind Nightgaunt); Yibb-Tstll Hívása (Call Yibb-Tstll); A Feketeség Hívása; Elmecsere (Mind Exchange); Patkányok Irányítása (Command Animal: rats); Naach-Tith Védfala (Create Barrier of Naach-Tith); Emléklopás; Tárgy Elbájolása (Enchant Item)
Képzettségek: Antropológia 20%; Archeológia 30%; Asztronómia 85%; Elrejtés (Conceal) 30%; Hitelesség (Credit Rating) 90%; Chtulhu Mítosz 40%; Átverés (Fast Talk) 30%; Okkult 70%; Óarab 100%; Angol 80%; Latin 50%; Meggyőzés 60%; Pszichológia 45%; Észlelés (Spot Hidden) 50%; Teológia 65%; Szónoklás 55%; Álmodás (Dreaming) 50%; Álomismeret (Dream Lore) 65% (+ amit az Őrző jónak lát)
Éjkísértők (Nightgaunts) (első/második)
STR: 13/15 CON: 12/16 SIZ: 16/18 INT: 4/5 POW: 10/13 DEX: 14/13
Mozgás: 6/12 repülve HP: 14/17
Sebzésbónusz: +1D4/+1D6
Fegyverek: Bírkózás (Grapple): 30%, ha sikeres megragadta és csipkedheti
Csipkedés: 30%, mozdulatlanságra kárhoztat 1D6+1 körre
Páncél: 2 pontnyi bőr
Varázslatok: nincs
Képzettségek: Rejtőzés: 90%, Lopódzás: 90%
Józanság vesztés: 0/1D6 SAN
Ghoulok (első/második)
STR: 18/20 CON: 14/12 SIZ: 12/14 INT: 10/12 POW: 13/12 DEX: 14/11
Mozgás: 9 HP: 13/13
Sebzésbónusz: +1D4/+1D6
Fegyverek: Karmok (Claws): 30%, sebzés 1D6+sb
Harapás (Bite): 30%, sebzés 1D6 + automatikus csimpaszkodás. Ez azt jelenti, hogy egy pitbull kitartásával kapaszkodik az áldozatba, és körönként automatikusan 1D4 HP sebez. Páncél: tűz- és dobófegyverek a kidobott sebzés felét okozzák, kerekíts felfelé.
Varázslatok: nincs
Képzettségek: Ásás: 75%; Mászás: 85%; Rejtőzés 60%; Ugrás: 75%; Hallgatózás: 70%; Bűzölgés: 65%; Lopódzás: 80%; Észlelés: 50% Józanság vesztés: 0/1D6 SAN
Új varázslatok
- Emléklopás: A mágus ennek a varázslatnak a segítségével bárkinek az emlékeit ellophatja. A varázslónak el kell fognia az áldozatot, és meg kell ennie az agyvelejét. A varázslat 2D8 SAN pontba és 10 mágiapontba kerül. A mágiapontokat még a varázslat megkezdésekor kell elkölteni és utána az Ellenállási Táblán kell dobni az áldozat POW-ja ellen. Ha nem sikerült, a varázsló csak egy finomat vacsorázott...
- A Feketeség Hívása: A varázslathoz ismerni kell a Hatodik Sathlattát. A varázsló ezzel a formulával megidézi a Feketeséget, ami Yibb-Tstll vére. Ez beborítja az áldozatot, elzárva előle a levegőt. Ha az áldozat nem tud idejében valamiféle folyóvízen átmenni, a Feketeség visszatér Yibb-Tstllhez a lelkével. Ha azonban valamiképp sikerül megmenekülnie, a Feketeség megidézője ellen fordul. Ez az idézés 2D6 SAN és 8 mágiapontba kerül.
Sára Zoltán