A nova scotia duck retriever standardja

EREDETE �S TENY�SZT�SI C�LJA:
    A Nova Scotia Duck Tolling Retrievert kiteny�sztett�k a v�zimadarak apport�roz�s�ra a XIX. sz. elej�n. A kacs�k szeme l�tt�ra a kutya fut, 
ugrik �s j�tszik a v�zparton, elrejtőz�tt vad�sszal, aki kis botokat 
vagy labd�t dob�l neki. A kutya j�t�koss�ga felkelti a kacs�k 
k�v�ncsis�g�t, akik a parthoz k�zel �sznak �s kitűnő c�lpontt� v�lnak. 
A sikeres tal�lat ut�n a vad�sz kik�ldi kuty�j�t, aki becserk�szi a 
sebes�lt vagy elejtett madarat.

�LTAL�NOS JELLEMZ�S:
    Ez a vad�szeb k�zepes m�retű, j� izomzat�, szil�rd, energikus �s 
kiegyens�lyozott. K�zepes vagy neh�z csontozat�. Kiv�l�an alkalmas 
az agility-re, �bers�g �s elt�k�lts�g jellemzi. Leverts�g jellemezheti a 
munka megkezd�se előtt, de azonnal visszanyeri form�j�t, amikor 
erősen koncentr�l. Munk�j�ban gyors, szereti az �jabb feladatokat 
megoldani.

TEMPERAMENTUMA:
    Intelligens, seg�tők�sz �s nagyon kitart�. Erősen �s �gyesen �szik. 
A term�szete sz�v�s, kitart� f�ld�n �s v�zen is. Rugalmas a feladatokn�l, 
pillanatok alatt meg�rti a neki sz�nt jeleket. J�t�koss�ga igen jelentős, 
v�gyik az apport�roz�sra �s tehets�ges vad�sz.

M�RETEI:
    Az ide�lis magass�g a h�mn�l 18 h�napos kora ut�n 48-51 cm, 
a nőst�nyn�l 18 h�napos kora ut�n 45-48 cm. 3 cm-es elt�r�s m�g 
megengedett. A s�ly�nak ar�nyosnak kell lennie a magass�g�val �s 
csontozat�val. Ir�nyelvek szerint a felnőtt h�m s�lya 20-23 kg, m�g a 
felnőtt nőst�ny s�lya mind�ssze 17-20 kg.

SZŐRZETE �S SZ�NE:
    Mivel ez a fajta jeges vizek mellől sz�rmazik szőrzet�nek 
v�zhatlannak kell lennie. Dupla szőrzete k�z�p hossz� �s puha 
tapint�s�, als� szőrzete sűrű. H�tszőrzete lehet enyh�n hull�mos, 
de jellemzőbb az egyenes. N�mely t�li szőrzet lehet hosszabb is, 
elhagyva a torkon a hull�mokat. Puh�bb a bund�ja a torkon, a f�lek 
m�g�tt, a combok h�tulj�n �s a mellső l�bakon is, ahol kevesebb a 
szőrzet. Sz�nei: a narancss�rga �s piros �rnyalatai. Vil�gosabb a szőre 
a farok als� r�sz�n �s v�gződhet feh�r folttal a farka hegye, a mancsa, 
a mellkasa �s a homlok�n. A kutya a versenyen magasabb pontoz�sban 
r�szes�l, ha hi�nyzik a bund�j�b�l a feh�r sz�n. Az orr, az ajkak 
pigmentje �s a szem pereme h�ssz�nű, keveredhet viszont a bund�ja 
sz�n�vel vagy feket�vel.

FEJ:
    �les vonal�, enyh�n �k alak�. Sz�les a koponya �s csak egy 
kiss� kerek. A nyaksz�rt nem feltűnő, a pofa lapos. A f�lek k�zti 
helyes t�vols�g a h�mn�l 14 cm, ez 3,8 cm-ig keskenyedik az orrh�dig. 
A fej hossza kb. 23 cm az orrt�l a nyakszirtig, de a fejnek ar�nyosnak 
kell lennie a testtel. A stop m�rs�kelt. Az orr vonala �les a stopt�l 
az orrig, az als� �llkapocs erős, de nem feltűnő. A pofa als� vonala 
majdnem egyenes a sz�jsarokt�l eg�szen az �llkapocscsont sark�ig. 
A m�lys�g a stopt�l nagyobb mint az orrn�l. A pof�n l�vő szőr 
r�vid �s finom. Az orr a h�dt�l keskenyedik a hegyig, az orrlyuk viszont 
igen nyitott. Az orra sz�n�nek a szőrzete sz�n�vel vagy feket�vel kell 
keverednie. Az ajkak feszesek �s szorosak, a form�j�t tekintve 
kedvesen kanyarodik a profilj�ba, minden rosszkedve ellen�re is. 
A j� harap�s a szoros oll�, a teljes �s hib�tlan fogsor k�vetelm�ny. 
Az �llkapocs el�g erős a m�retesebb madarak hord�s�ra is, �s a 
sz�ja puha, ami igen l�nyeges. A szemek helyes t�vols�gra helyezkednek el egym�st�l. Mandula alak�ak �s k�zepes nagys�g�ak. A szeme sz�ne 
mandula barna. Tekintete bar�ts�gos, �ber �s intelligens. A szeme 
k�r�li h�snak hasonl� sz�nűnek kell lennie, mint a sz�j�nak. F�lei
h�romsz�g alak�ak �s k�zepes nagys�g�ak. Magasan �s el�g h�tul
helyezkednek el a kopony�n, alap�ll�sban nagyon egyenesen tartja.
Igen szőr�s a redő h�tulj�n, de r�vid a szőre a f�le cs�cs�n k�rben.

ELSŐ R�SZ:
    A lapocka �s a felső l�bak nagyj�b�l egyenlő hossz�s�g�ak.
A k�ny�k a testet z�rja �s ink�bb befel� fordul, mint kifel�.
A k�ny�knek tiszt�n �s szab�lyosan kell mozognia. Az első l�bak
p�rhuzamosak, egyenesek �s erős csontozat�ak. A cs�d erős �s
kiss� lejtős. Az erősen �sz�h�rty�s mancsok k�zepes nagys�g�ak,
feszes, kerek, bolt�ves l�bujjakkal �s v�kony p�rn�kkal.
A farkask�r�m val�sz�nűleg lev�lik.

H�TS� R�SZ:
    Izmos, sz�les �s n�gysz�gletes. Az eleje �s h�tulja ar�nylag
sz�gletes. A comb nagyon izmos. Az első �s h�ts� v�gtagok
k�r�lbel�l azonos hossz�s�g�ak. T�rde j�l hajlik. A cs�nk lejjebb
helyezkedik el, ink�bb befel� fordul, mint kifel�. Farkask�rm�k
nem lehetnek.

TEST:
    M�ly a mellkasa, rugalmasak a bord�i �s f�rge a k�ny�ke.
A h�ta r�vid, egyenes �s a teteje v�zszintes. Az �gy�ka erős �s izmos.
Bord�i ink�bb hord� alak�ak, mint laposak. R�vid �gy�k.

MAGASS�G:
    Term�szet�n�l fogva enyh�n lejtős a farn�l. Alapvonal�n�l
sz�les, erős �s bős�ges szőrzettel. Az utols� h�tcsigoly�ja k�veti
a cs�nk vonal�t. Farka lel�g� alaphelyzetben, amikor �ber �s figyel,
a h�t�val egy szintben van vagy a h�ta f�l� magasan kunkorodik,
de h�t�t sohasem �rinti.

KIZ�R� HIB�K:
    Minden a fentiektől val� elt�r�s hib�nak tekintendő, melynek
�rt�kel�s�nek az elt�r�s m�rt�k�vel pontosan ar�nyban kell lennie.