A Labrador Retriever

A labrador sz�rmaz�s�r�l sok a felt�telez�s, ugyanakkor amit a 
labradort�rt�n�szek �sszeszedtek a kutya sz�rmaz�s�r�l, az el�g 
mesebeli t�rt�netnek tűnik. A leg�jabbakat Richard A. Wolters 
gyűjt�tte egybe, aki kerek 30 000 kilom�tert utazott az�rt, 
hogy az egykori labrador �lethelyein r�gi arch�vumok dokumentumait 
�tkutassa, amelyekben a r�gi v�zikutya eml�t�sre ker�l. 
Ez bizony�ra nem volt k�nnyű feladat, hiszen a labrador ősei t�rv�nyen 
k�v�li t�rsadalomban �ltek �j-Foundland sziget�n. Labrador az 
Amerik�val szomsz�dos partvid�k, val�sz�nűleg csak v�letlen�l ragadt 
meg ez a n�v ennek a fajt�nak. Bizony�ra ez�rt, mert a k�sőbbi angol 
teny�sztők a tengerent�li f�ldrajzi pontoss�g�rt nemigen agg�dtak, 
azonk�v�l az �j-foundlandi n�v m�r foglalt volt egy nagyobb, hossz� 
szőrű rokonnak.

Hogyan ker�ltek ide? A kuty�k t�nyleg az indi�nok saj�t teny�szt�sű 
ebei voltak? Richard A. Wolters ismeretei szerint a bennsz�l�tt 
indi�noknak nem voltak saj�t kuty�ik. Az őslabradort nagy 
val�sz�nűs�ggel azok a tenger�szek �s hal�szok hozt�k magukkal, 
akik Devon brit gr�fs�gb�l �rkeztek nyarank�nt �j-Foundland partjaira, 
hogy halakat fogjanak. Mivel a vesz�lyes partokon a hal�szb�rk�k 
�sszet�rtek volna, a kutya dolga volt, hogy v�zbe ugorv�n, a h�l� 
von�k�tel�t a partra vigye a parton �ll� t�bbi hal�sznak, akik azut�n 
bevont�k a tele h�l�t. �s m�g a partiak a zs�km�nnyal foglalkoztak, 
a kutya vissza�szott a k�vetkező kiter�tett h�l� von�k�tel��rt. 
Tov�bbi k�teless�ge volt, hogy ha  a hal�sz b�rmit a v�zbe ejtett, 
visszahozza. Eg�sz idő alatt hol a parton, hol a tengeren voltak, 
seg�tettek partra vontatni a neh�z hal�szh�l�t, h�zt�k a v�ztől 
csepegő vontat�k�telet, kihal�szt�k a v�zbe esett evezőt, valamint 
a h�l� perem�n �tvergőd�tt zs�km�nyt.

Azok az �r�k, akik az 1840-es �vekben eml�t�st tettek a kuty�kr�l, 
�j-Foundland sz�khelye ut�n Szent J�nos kuty�j�nak nevezt�k el őket. 
Tilos volt errefel� letelepedni, ezzel akart�k ugyanis az angolok 
megakad�lyozni, hogy a tenger�szek �s a hal�szok a halkereskedelmet 
a kez�kben tarts�k. Ehhez persze egy�ltal�n nem tartotta mag�t 
valamennyi hal�sz, főleg azok nem, akik a haj�kon rabszolgak�nt 
dolgoztak, �s megsz�kve, elbujdostak kuty�ikkal egy�tt a parti boz�tosban. 
Egy�tt volt Anglia �sszes legdurv�bb �s legkem�nyebb embere. 
A sziget első lak�i dezertőr�k voltak, akik az angol hal�sz� flott�r�l, 
a Navyről sz�ktek meg, leugr�lva a haj�kr�l. T�rv�ny n�lk�li 
t�rsadalom j�tt l�tre, ahol a saj�tos elő�r�sok szerint �ltek a lak�k.

E durva t�rsadalomb�l sz�rmazik a Szent J�nos kutya, a labrador k�zvetlen őse. 
A kuty�k az otthonukul szolg�l� hal�szb�rk�kon jutottak el Angli�ba, 
mindegyik b�rka k�t-k�t �llatot sz�ll�tott. Ők a k�t�lcsom�kon hevertek, 
k�szen arra, hogy ut�naugorjanak mindennek, ami a tengerv�zbe hullik. 
Amikor a b�rk�k el�rt�k a d�langol kik�tőket, p�ld�ul a Pool-t, 
a halrakom�nyt megv�s�rl� n�pek felismert�k a kuty�k hasznoss�g�t, 
�s a tőkehal mellett megvett�k ezeket az ebeket is. Malmesbury 
earlje egy 1870-ben kelt level�ben le�rja, hogyan v�s�rolta meg e 
fajtabeli első kuty�j�t egy �j-Foundland �s Pool k�z�tt műk�dő 
hal�szhaj�r�l. Az őt mindenn�l jobban �rdeklő fajt�r�l pedig azt mondta: 
"A kuty�imat magunk k�z�tt labradornak h�vjuk." Ha egy befut� haj�n 
akadt elad�sra v�r� kutya, akkor azt bedobt�k a kik�tőben a v�zbe, 
�s hagyt�k, hogy ki�sszon. Erről tudt�k a parton, hogy ez a kutya elad�.

Nem sokkal k�sőbb a labrador eltűnt sz�lőf�ldj�ről. R�szben a s�lyos 
helyi kutyaad� k�vetkezm�nyek�nt, amit kev�s hal�sz volt hajland� 
megfizetni. M�sr�szt, �s ez a fontosabb ok, megsz�lettek az angol 
karant�nt�rv�nyek, �s v�get vetv�n az importnak, v�get vetettek 
a kutyatart� �s -export�l� hal�szok j� mell�kkereset�nek is. 
Szerencs�re ekkora m�r a fajta gy�keret vert Nagy-Brit�nni�ban.

Malmesbury nev�n k�v�l meg kell eml�teni a Baccleuch �s Home 
csal�dot, ahol gener�ci�kon �t tartott�k �s teny�sztett�k ezeket a 
kuty�kat. Komolyan azonban 1900 k�r�l Lord Knutsford 
(1935-ben halt meg) �s Lady Howe (elhunyt 1961-ben) foglalkozott 
elősz�r a labradorral. 1902 �ta a fajt�t hivatalosan is elismert�k. 
Knutsford harmadik vikomtj�r�l j�rja a tr�f�s t�rt�net, amely 
szerint a vikomt p�nzt �s f�radts�got nem k�m�lve, bej�rta 
Labradort �s �j-Foundland-ot, h�tha felleli az őshaz�ban a fajta 
n�h�ny p�ld�ny�t. Egy helybeli kutyateny�sztőtől is megk�rdezte, 
kitől vehetne egyp�r labradort. A v�lasz az volt, hogy menjen �t 
Angli�ba, �s vegyen a Holland-Hibbert nevű illetőtől. 
(A Holland-Hibbert a Knutsford lordok csal�di neve volt...)

Howe gr�fnő 1957-ben k�nyvet �rt a fajt�r�l, s ebben Lord 
Knudsfordot nevezi "a labradorok legfőbb j�tevőj�nek". 
A dics�ret tal�n t�lzottan is nagylelkű; aki ma �rna a 
labradorokr�l, bizonyosan mag�nak   Lady Howe-nak ny�jtan� a p�lm�t.

Az ősi sz�n a fekete, az első s�rga labradorok feltűn�se 
1899-re tehető. C. Radclyffe teny�sztett ki k�t s�rga 
labradort fekete sz�lőktől. A harmadik, a legkev�sb� 
elterjedt sz�nv�ltozat, a csokol�d�sz�n kialakul�sa Mrs 
Paulingnak �s Mrs Severnnek k�sz�nhető.

A Kennel Club 1903-ban fogadta el �n�ll� fajtak�nt a 
labradort, s 1916-ban megalap�tott�k a Labrador Retriever Club-ot. 
Minden idők legnagyobb �s legeredm�nyesebb labrador kennele 
a Sandyland's. Tulajdonosa, Mrs. Gwen Broadley k�r�lbel�l 
1920-ban alap�totta. �llom�nya Howe gr�fnő Banchory kennelj�ből 
�s a m�r nem l�tező Blaircourt-teny�szetből �p�lt fel.

A labrador a legkedveltebb fajta valamennyi retriever k�z�tt; 
főleg sokoldal�s�g�r�l nevezetes. Mivel a labrador mentes az 
agresszi�t�l, az ember ide�lis t�rsa. K�zepes termet�vel, 
erőteljes fel�p�t�s�vel nem t�l z�m�k, sem t�l t�r�keny, �gy 
sok mindenhez megfelel.

A labrador szenved�lye a v�z; ha megszagolja a vizet alig 
lehet visszatartani. Szerencs�re nem szokott elcsatangolni, 
�gy b�rhol nyugodtan �sztathatjuk a kuty�t. Felhaszn�l�si ter�let�n 
bel�l első helyre k�v�nkozik a vad�szat. Egy angol mond�s szerint, 
l�v�s előtt a pointer, l�v�s ut�n a retriever. A retriever a vadat 
elhoz� kuty�k kir�lya, kitűnő vad�szkutya. �vtizedeken �t arra 
teny�sztett�k, hogy erőteljes �llkapcs�t nagyon �vatosan haszn�lja.

A sz� szoros �rtelm�ben puhasz�j�nak nevezett kutya őrző-v�dő 
kik�pz�sre nem igaz�n t�k�letes. Persze ez nem jelenti azt, hogy 
a labradorb�l hi�nyzik a v�delmi �szt�n, vagy gy�va lenne.

A vad�szaton k�v�l mint vakvezető, mint k�b�t�szer-kereső 
lett h�res; van olyan k�b�t�szer-kereső labrador, amelyre a 
k�b�t�szer-maffia v�rd�jat tűz�tt ki. De ismeretes mint hegyi 
mentőkutya vagy g�zsziv�rg�st kereső, vagy �ppen a lak�s 
pen�szgomb�i ut�n kutat� labrador is.

Szeretetrem�lt� szem�lyis�ge miatt a csal�dban is t�k�letes, 
a gyerekek bizalmasa, b�k�sen tűri, ha durv�bban ny�lnak hozz�,
szereti, ha v�zzel fr�csk�lik, hanc�rozik a kicsikkel, a kamaszokkal.
Sokkal jobban �rzi mag�t vid�ki k�rnyezetben, mint v�rosi lak�sban,
de tart�sa ott sem problematikus.

Igaz, hogy a n�pszerűs�gi list�k napr�l-napra v�ltoznak,
de egy biztos: Angli�ban, az USA-ban �s Franciaorsz�gban
mindig az első t�z k�z�tt van, de volt Angli�ban �s Amerik�ban
a toplista első hely�n. Franciaorsz�gban a m�sodik helyen.

STANDARD