A Curly Coated Retriever
A curly coated val�sz�nűleg a
legr�gibb retriever, ennek ellen�re manaps�g a
ritka fajt�khoz tartozik. T�rt�nete a
19. sz�zad elej�n kezdődik Angli�ban.
Visszamenőleg m�r nem lehet pontosan
meg�llap�tani, hogy milyen fajt�k
j�tszottak k�zre kialakul�s�ban, de az biztos,
hogy a teny�szc�l egy, k�l�n�sen
a v�zi munk�ra alkalmas vad�szkutya megteremt�se
volt. Minden bizonnyal a
v�z- �s apportkedvelő Water Dog �s a hasonl�
tulajdons�gokkal rendelkező igen
kitart� St. John's kutya volt a kiindul�si alap.
Egy�bk�nt mindk�t fajta a legt�bb
retriever kialakul�s�ban jelentős szerepet
j�tszott. A curly a Water Dog-t�l
�r�k�lte jellegzetes g�nd�r sz�rű bund�j�t
is. Val�sz�nűleg szettereket �s
pointereket is felhaszn�ltak, illetve az uszk�r �s
az �r v�zisp�niel is hathatott
curly fejlőd�s�re. R�gi angol festm�nyek
tan�s�ga szerint a fajta napjainkig
alig v�ltozott. A korabeli curlyk csup�n valamivel
kisebbek voltak, mint a mai
p�ld�nyok. Mint minden retriever, a curly coated is az FCI
nyolcas csoportj�hoz,
a retrieverek, kajtat� �s v�zi kuty�khoz tartozik. Nagy, m�ly
benyom�st keltő kutya.
Angli�ban nagy k�zkedvelts�gnek �rvendett, sőt, egy időben
a legn�pszerűbb
retriever volt. A fajt�t 1854-ben ismerte el az Angol Kennel Club,
ki�ll�t�sokon
pedig 1860-ban lehetett elősz�r curlyket l�tni, m�gpedig
Birminghamben.
Akkoriban az ismert teny�sztőkh�z tartozott p�ld�ul Mr. Gorse,
szerfelett
eredm�nyes Jet �s Jet II. nevű kuty�j�val. A m�lt sz�zad hetvenes �s
nyolcvanas
�veiben Mr Darbey "Tiverton" kennele alak�totta a fajt�t.
Angli�ban 1899-ben
alap�tott�k meg a Curly Retriever Club-ot. A curly-t elősz�r az
eleg�ns flat-coated
retriever v�ltotta fel a n�pszerűs�gi list�k �l�n, az egyre
gyakoribb
hajt�vad�szatoknak �s a Field Trialoknak k�sz�nhetően, amelyekre a
curly
nem volt olyan alkalmas. K�sőbb megelőzte őt a labrador �s a
golden is. Gyorsabbak
voltak �s kezelhetőbbek.
A m�sodik vil�gh�bor� ut�n
elsősorban Lance dand�rt�bornok szentelte mag�t
az eltűnő fajta megment�s�nek.
"Sarona" kennelj�ben �jra �s �jra s�rga curlyk
tűntek fel, de ezt a
sz�nv�ltozatot sajnos nem fogadt�k el. Jelenleg csak a fekete
�s a m�jbarna sz�n az
elismert. A curlyk hamarosan Ausztr�li�ba �s �j-Z�landra
is eljutottak, ahol szint�n
nagy n�pszerűs�gnek �rvendtek. Ma vil�gszerte csak
n�h�ny ezer regisztr�lt curly
l�tezik, de Ausztr�li�ban �s �j-Z�landon sok,
sz�mon nem tartott p�ld�ny �l.
A curlyt eredetileg k�t c�lra
alkalmazt�k. K�l�n�sen mint kitűnő vad�sz,
elsősorban vadkacsavad�szkutyak�nt
becs�lt�k. Mag�nyos vad�szok
t�rsak�nt is meg�llta a hely�t, �n�ll�an
dolgozott, de az�rt ir�ny�tani is lehetett.
Ezenk�v�l őrkutyak�nt is haszn�lt�k a
h�z �s az udvar v�delm�re, sőt
orvvad�szok ellen is. F�nykor�ban szinte minden
vad�sznak �s vadőrnek
curly coated retrievere volt.
Ausztr�li�ban igazi mindenes
kutya volt. T�lnyom�r�szt vadkacsa �s
kenguruvad�szatra haszn�lt�k, de alkalmazt�k
marhahajt�k�nt �s
őrzőkutyak�nt.
A curly term�szete
egy�rtelműen
k�l�nb�zik a manaps�g n�pszerű retriever
fajt�kt�l. A curly rendk�v�l k�tődik a
csal�dj�hoz, teh�t kifejezetten egygazd�s,
illetve egycsal�dos kutya. Szoros csal�di
kapcsolatra van sz�ks�ge, ez�rt nem
alkalmas kennelben val� tart�sra. Nagy a
szeretetig�nye, bar�ts�gos,
j�kedvű kutya. Idegenekkel szemben is bar�ts�gos, de
tart�zkod�. Ellent�tben
kedvelt koll�g�ival, a Chesapeake Bay retrieverhez hasonl�an �rző-v�dő
hajlammal is rendelkezik. K�s�n �r� kutya, csak k�r�lbel�l h�rom
�ves kor�ra
v�lik igaz�n felnőtt�. Intelligenci�ja �s kifejezett makacss�ga k�ly�k kor�t�l
kezdve gondos, konzekvens nevel�st ig�nyel. De ettől f�ggetlen�l megőrzi
�n�ll�s�g�t, �s sohasem v�lik k�szs�ggel beh�dol� kuty�v�. Mivel
kezdettől
fogva vad�szkutya, fajt�j�nak megfelelően kell foglalkoztatni. K�l�nben,
mint
minden nem kihaszn�lt munkakuty�n�l, magatart�szavarok l�phetnek fel.
T�bbek
k�z�tt kitűnő orra miatt is a vad�szkutyakik�pz�sre predesztin�lt.
A mentő- �s nyomk�vető munka is megfelelő elfoglalts�g sz�m�ra, s ha
eg�szs�ges, �s nem
t�ls�lyos, agilityre is alkalmas.
