A Chesapeake Bay Retriever
A fajta t�rt�nete 1807-ben az
amerikai Maryland �llam partjain�l kezdőd�tt.
egy hallal megrakott kereskedőhaj�
�j-Foundlandr�l D�l-Angli�ba menet
erős viharba ker�lt. V�letlen�l a k�zelben
tart�zkodott egy marylandi haj�,
a "Canton", amelynek siker�lt a bajba
ker�lt angol haj� leg�nys�g�t,
bele�rtve k�t St. John's k�ly�kkuty�t is,
megmentenie. Az amerikai haj�
kapit�nya megvette a haj� tulajdonosa sz�m�ra,
teny�szt�s c�lj�b�l.
A St. John's kuty�k termete k�zepesen nagy volt. R�vid,
k�l�n�sen vastag,
"v�z�ll�" bund�juk lehetőv� tette, hogy mostoha
időj�r�si k�r�lm�nyek
k�z�tt, jeges v�zben is vad�szhassanak vel�k. E
tulajdons�guk �s apport�roz�
kedv�k miatt keresett vad�szkuty�k voltak.
Amikor az Amerikai kapit�ny
ism�t tengerre sz�llt, a k�t kuty�t Chesapeake
Bay-i vad�szoknak adta �t. A
v�r�ses bund�j� kant Sailornak, a fekete nőst�nyt
Cantonnak h�vt�k. Chesapeake Bay
gazdag vad�llom�nya miatt kedvelt
vad�szter�let volt. A vad�szoknak megb�zhat�,
k�l�n�sen robusztus kuty�kra
volt sz�ks�g�k a t�len igen mostoha időj�r�s
miatt. Sailort �s Cantont �j
tulajdonosai tov�bbteny�sztett�k. Azonban nem egym�ssal
p�roztatt�k őket,
hanem val�sz�nűleg flat coated retrieverekkel, szetterekkel,
pointerekkel �s
�r v�zisp�nielekkel. Mivel a teny�szt�sn�l elsősorban az
eg�szs�g �s a munkab�r�s
volt k�l�n�sen fontos, s a k�lső csek�ly szerepet
j�tszott, Sailor �s Canton ut�dai
igen k�l�nb�zőek voltak, �s elt�rő neveket is
kaptak (Gunpowder River Dog,
Otter Dog, vagy Chesapeake Buy Duck Dog).
A Chesapeake Bay retriever
sz�rmaz�si hely�ről kapta nev�t, s mint minden
retriever, az FCI nyolcas
csoportj�hoz tartozik. A retriever elnevez�s az angol
"to retrieve"
(visszahozni, apport�rozni) ig�ből sz�rmazik. Albert Rea earlje
alap�totta 1918-ban
az Amerikai Chesapeake Clubot, s F. Richmonddal �s
W. Orr-al egy�tt a sztenderdet is
kidolgozta, hogy a fajta lassank�nt egys�ges
k�lsőt nyerjen. Ugyanebben az �vben az
Amerikai Kennel Club felvette tagjai
sor�ba az Amerikai Chesapeake Clubot, �s elfogadta
a sztenderdet.
A fajta fő elterjed�se ma is az
USA. 1934-ben 103 kuty�t regisztr�ltak, 1985-ben
m�r h�tezret. A Chesapeake Bay
retriever az Eur�p�ba vezető utat csak 1936-ban
tal�lta meg, amikor Seton earlje az
első chessyket Angli�ba import�lta. Igen elterjedt
a fajta a skandin�v �llamokban,
m�g a t�bbi eur�pai orsz�gban kev�s p�ld�ny �l.
A Chesapeake Bay retrievert
kezdett�l fogva vad�szkuty�nak teny�sztett�k,
elsősorban kacsavad�szatra. De a
vad�szat m�s ter�letein is j� teljes�tm�nyre
k�pes. Otthon�nak t�len igen zord
kl�m�ja miatt a teny�sztők mindig nagy
figyelmet ford�tottak a
teljes�tők�pess�gre �s az eg�szs�gre.
�gy a chessyknek b�tornak,
v�zkedvelőnek �s az időj�r�ssal szemben k�l�n�sen
�rz�ketlennek kellett
lenni�k, hogy feladatukkal a zord tengerben is megb�rkozzanak. Elengedhetetlen volt a
kiv�l� szagl�s is, hogy a kutya neh�z k�r�lm�nyek k�z�tt is
megtal�lja a
meg�lt vagy csak megsebes�tett vadat. Intelligenci�ja �s hatalmas
kitart�sa
lehetőv� teszi, hogy a vad�szat minden helyzet�ben helyt �lljon, �s
messzemenően
�n�ll�an dolgozzon. Ha megtal�lta a vadat, �vatosan kellett vinnie,
hogy azt
s�rtetlen�l vigye gazd�j�hoz. Teh�t minden retrievernek, a chessynek is
igen puha
sz�j�nak kell lennie. Amerik�ban nemcsak vad�szkutyak�nt, de a h�z
�s az udvar
�rzőjek�nt is alkalmazt�k. Ez�rt mutat egy�rtelmű �rző-v�dő hajlamot,
�s
idegenekkel szemben ink�bb tart�zkod�. Egygazd�s ill. egycsal�dos kutya.
Mint
mindegyik retriever, �lete v�g�ig tanul�kony �s j�t�kos. Elsősorban vad�szkutya,
de intelligenci�ja, robusztuss�ga, kitart�sa �s kiv�l� szagl�sa miatt a
kutyakik�pz�s
minden ter�let�n haszn�lhat�. Amerik�ban
k�b�t�szer-kereső
kutyak�nt is alkalmazz�k,
sőt Alaszk�ban egy Chesapeake-fogat is eredm�nyesen vett
r�szt sz�nh�z� versenyeken.
