Bizonyos nyugtalans�ggal t�ltik el a hat�ron t�l �l� magyars�got az anyaorsz�g vezet�i �ltal tett, �s a hat�r�tl�p�s megszigor�t�s�ra, esetleg v�zumk�nyszer bevezet�s�re vonatkoz� kijelent�sek - der�l ki a N�pszabads�g tud�s�t�inak k�rk�rd�s�re adott v�laszokb�l. Azt azonban a magyar kisebbs�gi vezet�k t�bbs�ge is elismeri: Budapestnek az uni�s csatlakoz�s ut�n nincs m�s v�laszt�sa, mivel az �j EU-szerz�d�s �rtelm�ben valamennyi �jonnan bel�p� orsz�g a schengeni klub tagj�v� v�lik. A hat�ron t�li magyarok sz�m�ra mindenesetre nem t�nik megnyugtat�nak a Horn Gyula minisztereln�k �ltal a Magyarorsz�g 2000 konferenci�n kil�t�sba helyezett kedvez�bb elb�n�s lehet�s�ge, mivel ez esetben az am�gy is megl�v� t�bbs�g-kisebbs�g fesz�lts�gek tov�bb �lez�dn�nek.
Tak�cs Csaba, az RMDSZ �gyvezet� eln�ke kolozsv�ri tud�s�t�nknak elmondta: az RMDSZ tudat�ban van annak, hogy nem Magyarorsz�g szabja meg az EU-csatlakoz�s sor�n alkalmazand� szab�lyoz�sokat, az uni�s tags�g pedig a schengeni egyezm�ny alkalmaz�s�val egy�tt j�r.
-A k�s�bb csatlakoz� orsz�goknak - mondotta Tak�cs Csaba - nem Magyarorsz�got kell felel�ss� tenni�k amiatt, hogy Budapestnek k�telez�en be kell majd tartania a csatlakoz�kra vonatkoz� egyezm�nyeket. Az eur�pai integr�ci�ban �rdekelt �llamok korm�nyainak arra kellene hangs�lyt fektetni�k, hogy Magyarorsz�g �s szomsz�dai k�z�tt a v�zumrendszer bevezet�se sz�ba se ker�lhessen. Ez�rt meg kellene hozniuk azokat a reformint�zked�seket, amelyek Eur�p�hoz t�rt�n� csatlakoz�sukat biztos�tj�k. Mert az Eur�pai Uni� hat�rain bel�l nem lesz v�zumk�nyszer.
Tak�cs Csaba szeretn�, ha a rom�niai magyar kisebbs�g Rom�ni�val egy�tt kapn� meg azt az eur�pai st�tust, hogy Eur�p�ba sehov� se kelljen v�zummal utazniuk. Tak�cs elismerte: a Magyarorsz�g �ltal bevezetend� v�zumk�nyszer lehet�s�ge nagyon is foglalkoztatja mind a hat�ron t�li magyar k�zv�lem�nyt, mind pedig az illet� orsz�gokban �l� t�bbs�gi nemzeteket is. A probl�ma felvet�se azonban egyel�re nem id�szer�, mert egyfel�l Magyarorsz�g csatlakoz�s�nak konkr�t felt�telei sem ismertek, m�sfel�l az ebben a k�rd�sben �rintett szomsz�dos orsz�gok EU-csatlakoz�s�nak es�lyei sem cs�kkentek annyira, hogy egy ilyen megold�s ennyire �lesen felmer�lj�n. - T�ny, hogy a nemzeti identit�s meg�rz�se �rdek�ben az �llamhat�rokon k�v�l �l� nemzeti k�z�ss�geknek - s ezzel nem csup�n a magyars�gra utalok - biztos�tani kell a felt�teleket ahhoz, hogy azok anyaorsz�gaikkal zavartalanul meg�rizhess�k �s fejleszthess�k kapcsolataikat - hangs�lyozta Tak�cs Csaba.
Tokay Gy�rgy rom�niai kisebbs�g�gyi miniszter a N�pszabads�g k�rd�s�re v�laszolva kijelentette: tudom�sa szerint v�zumk�nyszer bevezet�s�r�l a jelen pillanatban a k�t orsz�g k�z�tt nincs sz�. Olyan k�rd�sr�l viszont - mondotta -, amely esetleg n�gy-�t �v m�lva lesz majd aktu�lis, most �rtelmetlen lenne t�rgyalni. Hiszen ez roppant k�nyes �gy, amely a k�t orsz�g kapcsolat�t is �rinten�. Tokay Gy�rgy is �gy v�li, hogy a k�rd�st csup�n azt k�vet�en lehet majd �rdemlegesen megvitatni, miut�n valamilyen konkr�t d�nt�s megsz�letett.
A Magyarorsz�g hat�rain k�v�l �l� magyarok sz�m�ra biztos�that�, t�bb �vre �rv�nyes beutaz�si v�zum k�rd�se felveti: ki sz�m�t majd magyarnak. K�ntor Lajos irodalomt�rt�n�sz, a kolozsv�ri Korunk foly�irat f�szerkeszt�j�nek err�l egy�rtelm� v�lem�nye van: szerinte magyar az, aki annak vallja mag�t.
Amennyiben azonban a t�bb �vre sz�l� v�zumnak ez lenne a felt�tele, K�ntor Lajos szerint k�nnyen el�fordulhat, hogy a 23 milli� rom�niai lakosb�l �tmilli� �r�sban is hajland� lesz elismerni �magyars�g�t".
A Szlov�ki�ban �l� 600 ezres magyar kisebbs�get minden val�sz�n�s�g szerint nem fogja �rinteni az esetlegesen bevezetend� v�zumk�nyszer, mivel a szlov�k �llampolg�rok v�zummentesen utazhatnak az uni� orsz�gaiba. Nekik puszt�n arra kell esetleg felk�sz�lni�k, hogy Magyarorsz�g uni�s csatlakoz�s ut�n a schengeni egyezm�ny �rtelem�ben a szigor�bb ellen�rz�s a magyar-osztr�k hat�r�tkel�kr�l �ttol�dik a magyar- szlov�k hat�rvonalra. Megfigyel�k szerint azonban, ha az �szi szlov�k parlamenti v�laszt�sokon a Meciar vezette politikai vonal veres�get szenvedne, �gy Pozsony gyorsan behozhatn� mostani �integr�ci�s h�tr�ny�t" �s �gy a magyar-szlov�k hat�rr�l n�h�ny �ven bel�l elt�nhetne mindenf�le ellen�rz�s.
A vajdas�gi magyars�g semmit sem rem�l az anyaorsz�gt�l, amely teljesen le�rta m�r a d�lvid�kieket - �rta a napokban az �jvid�ki Magyar Sz�. �jvid�ki tud�s�t�nk szerint m�s reag�l�st nem v�ltottak ki a magyar korm�ny tervezett int�zked�sei. Helyi �rtelmis�giek mindenesetre att�l tartanak, hogy a magyars�g bizony�t�sa, vagy elismertet�se ugyanannyi, ha nem t�bb b�rokratikus buktat�val j�rna, mint a sorban �ll�s a belgr�di magyar konzuli hivatal el�tt.