Arménia.

Azt a hegyvidéket, amely a kisázsiai félszigettol nyugatra terül el a Fekete-tenger és a Kaspi-tenger között, Arméniának (Örményországnak) nevezzük.  Ez az elnevezés a perzsa idokbol való.  Az asszírok Nairi földjének nevezték.  Arménia egész Nyugat-Ázsiának legmagasabb fennsíkja.  Némely fátlan síkja 2200 m magasan van.  Van több tengerszeme is.  Legmagasabb hegye a 4883 méter magas Nagy Ararát s tole nem messze emelkedo 3850 méteres Kis Ararát.  Az ország keleti részén, különösen a Kur és az Arexes folyók között vannak nagy, termékeny lapályok is.  Az ország éghajlata általában nagyon hideg és a telek nagyon hosszúak.  Azok a népek, amelyek a Kr. e. évezredekben Arméniában laktak, nem elodei a ma örményeknek.  A Van-tó hegyvidékein és az Araxes folyó völgyében az urartuk törzse lakott több államot alkotva.  Ezek közül a Van-tó keleti partján lévo, amelynek Tuspa (ma Vam) volt a fovárosa, a kilencedik század óta nagy jelentoségre tett szert.  Van királyainak felirataiból, amelyek hazai nyelven vannak szövegezve asszír ékírással, kitunik, hogy az urartuk nem voltak sem szemiták, sem indogermánok.

Nyelvük közeli rokonságban van a mai georgiaiak nyelvével (a déli Kaukázusban), akik az urartuk utódai lehetnek.  Arménia legrégibb története megbízhatatlan.  Az ország több kis államra oszlott.  Bár az egyes törzsek nevét ismerjük, országuk helyét nem tudjuk megállapítani.  Az asszír királyok már korán meg akarták hódítani ezt a szomszédos területet.  I. Tiglatpilezár hódító hadjáratot indított a Nairi országok földjére.  Tiglatpilezár képmása be van faragva a karkari sziklákba.  Utódai meghódították Arménia legnagyobb részét.  De az Arménia ellen vívott harcok végigkísérik az egész asszír történelmet s ezért ezzel kapcsolatban fogunk róla megemlékezni.  Ezeknek a barbár és kegyetlen háborúknak megvolt az a jó következményük, hogy az asszír kultúrát bevitték ebbe a durva hegyvidékbe.  Az asszír ékírás meghonosodott Arméniában s az arméniai emlékeken ékírásos feliratok vannak.